Adókönnyítéseket ígér Párizs a Londonból menekülőknek

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2016. július 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia kormány lehetőséget lát a Brexitben: azt reméli, hogy a brit kilépés miatt a londoni pénzügyi központból menekülő pénzügyi szolgáltatók egy része a francia fővárosban talál majd új üzleti otthont magának. Ezért Manuel Valls miniszterelnök adóügyi és szabályozási intézkedések sorozatát jelentette be a napokban, arra számítva, hogy azok növelhetik – a gyakran túlszabályozottságról, nehezen reformálható munkaügyi szabályokról és szociális feszültségekről híres – Párizs vonzóságát.


Manuel Valls a pénzügyi szolgáltatókat tömörítő szövetség, a Paris Europlace éves közgyűlésén jelent meg, s ott mutatta be a kormány Brexit utáni terveit. Megerősítette az ún. felelősségi paktumban lefektetett tervet, miszerint a kormány fokozatosan a mostani 33,33%-ról 28%-ra csökkenti a társasági adó felső kulcsát (az eredeti tervek szerint ez 2020-ra történik meg, a Brexit fényében viszont kérdés, hogy a céldátum marad-e). Valls megjegyezte, hogy 2016-ban kivezetik a 250 millió eurónál nagyobb bevételt realizáló cégek különadóját is, továbbá bejelentette, hogy a külföldi munkavállalók, illetve a külföldről hazatérő francia állampolgárok adókedvezményei és könnyítései a mostani öt év helyett nyolc évig tartanak majd. A kormányfő azt is ígérte továbbá, hogy a francia adminisztráció egyablakos szolgáltatásokat nyújt majd a külföldi cégeknek, munkavállalóiknak és családjaiknak, hogy a lehető legkönnyebben letelepedhessenek Franciaországban. Ezen túlmenően több idegen nyelvű-anyanyelvi osztály indulhat akár már ősztől a francia közoktatási rendszerben, szintén az érkezők igényeit szem előtt tartva.

Érdekes módon a francia kormányfő által belengetett javaslatok nagyon hasonlóak ahhoz a csomaghoz, amelyet az említett Paris Europlace lobbiszervezet – láthatóan az esetleges brit kilépésre készülve – maga is a közvélemény – és nyilván a francia kormány – figyelmébe ajánlott a Brexit-szavazás előtt nem sokkal (méghozzá párizsi és régiós politikai vezetők részvételével és támogatásával). A június 8-ára dátumozott javaslati csomagban többek között olyan intézkedések is szerepelnek, mint a nemzetközi oktatás kiterjesztése, a külföldről érkezők adókedvezményeinek meghosszabbítása, régiós innovációs iroda létrehozása, vagy nemzetközi promóciós kampány szervezése. Ez feltétlenül arra utal, hogy a francia kormány a Brexit örvén (ürügyén?) érdemben tárgyalta és mérlegelte a(z egyébként nem elhanyagolható méretű és befolyású) francia pénzügyi szektor követeléseit és igényeit, s a kérések egy részére pozitívan reagált.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az intézkedések bejelentése óta a kritikus sajtó élvezettel ismételgeti, mekkora utat járt be François Hollande francia köztársasági elnök a 2011-2012-es elnökválasztási kampánya óta, amikor is deklarálta, hogy az ő igazi ellenfele nem más, mint a pénzügy világa. Az a pénzügyi szektor, melynek a kegyeit Párizs nagyokat üzenve most keresi. Persze messze már az előző választás, most új szelek fújnak. Manuel Valls miniszterelnök most azt is fontosnak tartotta elmesélni, hogy a híres-hírhedt 75%-os személyi jövedelemadó-kulcs már nem létezik Franciaországban, s arra is megkérte pénzügyes hallgatóságát, hogy erről a tényről legyenek kedvesek és értesítsék a brit sajtót is. Azt a brit sajtót, amelyben mindeközben Párizs régió „Welcome to Paris Region” jelszóval indíott barátságos hívogató kampányt. Párizs politikusai nagyon is készültek az esetleges brit kilépésre: a Brexit-szavazás eredményének ismertté válása után rögtön elektronikus hirdetésekkel és levelek ezreivel célozták meg a potenciális befektetőket.

Csakhogy a párizsiak új keletű vendéglátó lelkesedésükkel nincsenek egyedül. A Nagy-Britanniából potenciálisan menekülőket sokan mások is szeretnék „megszerezni” maguknak (Németország, Hollandia, Luxemburg, Írország neve gyakran elhangzik a témában). Talán nem véletlen, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha Németországon múlik, akkor a Brexit következménye nem lesz lefelé tartó verseny (ún. race to the bottom), vagyis egy olyan helyzet, amikor mindenki liberalizál, deregulál és főleg adót csökkent, csak azért, hogy a befektetők számára vonzó lehessen.

A francia piacbarát lelkesedés éppúgy nem teljesen őszinte, ahogy a német pénzügyminiszter boldogsága. A bejelentett francia adókönnyítések könnyen lehet, hogy kényszerhelyzet – az induló lefelé tartó verseny – eredményeként születtek, hiszen Nagy-Britannia pénzügyminisztere a Brexit-szavazás után lendületből 15%-is társasági adókulcsot ígért a vállalatoknak. Ez arra utal, hogy Nagy-Britannia valóban elindulhat egy alacsony adós, laza szabályozású rendszer felé annak érdekében, hogy az EU-n kívül is megtartsa befektetőit és vállalatait (a George Osborne-féle brit kezdeményezésekről itt olvashat bővebben).

Most ott tartunk, hogy Michel Sapin francia pénzügyminiszter egy az egyben és nagyon keményen támadta Nagy-Britanniát a tervezett adócsökkentés miatt. Nyilván őt is az aggasztja, hogy egy (a jelenleginél is) vonzóbbá váló Nagy-Britannia mellett újabb fájdalmas francia versenyképességi reformokra – liberalizációra és adócsökkentésre – lehet szükség. Egy ilyen kihívás a nemzeti költségvetésből finanszírozott jóléti szolgáltatásokra büszke „francia szociális modell” számára új terheket, a francia politikai elit számára pedig új kihívásokat jelentene.


Kapcsolódó cikkek:


Sokkal több adó folyt be eddig a tavalyinál
2019. augusztus 23.

2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8  milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Kis magyar pénztörténet – 1. rész
2019. augusztus 23.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk első részében az Árpád-házi uralkodók pénzkibocsátását és Károly Róbert pénzreformját mutatjuk be.

Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt
2019. augusztus 22.

Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek
2019. augusztus 22.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek

2020-tól két különböző uniós országban működő eladó és vevő minden országban azonos feltételek alapján mentesül az extra adóadminisztráció és adóbejelentkezési kötelezettség alól - írja az RSM blogja.