Adóköteles a jogosulatlan szolgáltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészségpénztár jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatása a magánszemély egyéb jövedelmének számít, amely – az összevont adóalap részeként – adóköteles – hívja fel a figyelmet az APEH.

A kifizetéssel összefüggésben az egészségpénztárnak 11 százalékos eho- (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettsége keletkezik az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után, ez ebben az esetben a bevétel teljes összege.

Mivel az adózás rendjéről szóló törvény alapján az egészségpénztár kifizetőnek minősül, így eleget kell tennie az elektronikus bevallási feladatának a tárgyhót követő hónap 12-éig az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynek teljesített kifizetéssel összefüggésben, így a magánszemélynek ˝juttatott˝ egyéb jövedelemről, a le nem vont adóelőlegről és a megfizetett ehóról.

Az egészségpénztárnak a kifizetéskor keletkezik adóelőleg-megállapítási, a teljesítést követő hónap 12-éig pedig ehofizetési kötelezettsége. Ha a szolgáltatás ellenértékét közvetlenül a szolgáltatónak téríti meg – és nem a magánszemély részére fizeti azt ki számla ellenében –, akkor a magánszemély bevételét terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség. Ilyenkor a kifizetőnek (egészségpénztárnak) az adóköteles bevételről igazolást kell kiállítania. Az igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét a negyedévet követő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie.

A magánszemély azonban nem köteles az adóelőleget megfizetni, amíg az általa (esetleg más jogcímen is) teljesítendő adóelőlegek összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 000 forintot.

Ha a magánszemély visszafizeti a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor a következő eljárás alkalmazandó: az érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adót az adózó az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza.

Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő lejárta előtt megtörtént, az érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétellel összefüggésben az adózót nem terheli adó- és adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -fizetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség.

Az egészségpénztár arról is tájékoztathatja a magánszemélyt, hogy nem kell megfizetnie a 10 ezer forintot (adóév elejétől öszszesítve) meghaladó szja-előleget, ha a negyedévet követő hónap 12-éig a egészségpénztár számára visszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, ugyanis sor kerül az eredeti állapot helyreállítására. Ekkor a következő esetek fordulhatnak elő: ha a negyedévet követő hónap 12. napját megelőzően, de még a kifizetést követő hónap 12-éig a magánszemély viszszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor a bevétellel összefüggésben az egészségpénztárt nem terheli az adóelőleg-megállapítási kötelezettség, következésképpen nincs olyan jövedelem, amelyet az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, így ehofizetési, bevallási kötelezettség sem keletkezik. Ha viszont nem fizeti vissza a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét a kifizetést követő hónap 12-éig, akkor az egészségpénztárnak speciális rendelkezés hiányában teljesítenie kell az ehofizetési és bevallási kötelezettségét a jelzett időpontig, mivel adóelőleg-megállapítási kötelezettsége a teljesítéskor keletkezett, és az eredeti állapot helyreállítására sem került sor.

Ha a negyedévet követő hónap 12. napja után fizeti vissza a magánszemély a szolgáltatás ellenértékét, akkor a már teljesített adóelőleget az adóévről benyújtott szja-bevallásában igényelheti vissza. A bevallásban a megfizetett adóelőleg összegét fel kell tüntetni, viszont az eredeti állapot helyreállítására tekintettel adóköteles jövedelmet nem, így túlfizetés keletkezhet, és az év közben megfizetett adóelőleg visszaigényelhető. Ha a bevallás benyújtásának a határideje után fizeti vissza az összeget, akkor a teljesített adóelőleget, illetve a keletkezett egyéb jövedelmet is fel kell tüntetnie az adóbevallásban, viszont az adóelőleg utóbb visszaigényelhető önellenőrzés útján.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.