Adótartozás és adókedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2007/9. számában dr. Papp Adrienn cikkéből megtudhatjuk, hogy az adókötelezettség mikor minősül elmulasztottnak, a tartozás mikor tekinthető teljesítettnek, mikor alkalmazhatók a szankciók. Néhány példából az is kiderül, hogy kivételes esetben adótartozással is igénybe vehetők az szja- és a tao-kedvezmények.

A késedelmi pótlék számításánál alkalmazott ˝nettó tartozás˝ mint az adótartozás fogalmának lehetséges értelmezése állandó kérdésként merül föl a gyakorlatban, az egyes adótörvényekben, különösen a társasági adóról szóló törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben biztosított kedvezmények igénybe vehetőségének vizsgálata során, mivel az ott rögzített kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

Vám-és illetéktartozás nem akadály

A személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény emellett a kedvezmények igénybevételét csak meghatározott adóhatóságoknál vizsgálandó adótartozás hiányához köti, konkrétan csak az állami adóhatóságnál és az önkormányzati adóhatóságnál az adóévet megelőző év utolsó napján nyilvántartott adótartozás hiányát szabja az igénybevétel feltételéül. Ezekben az esetekben – igazodva a törvényi előírásokhoz – a vámhatóságnál és az illetékhivataloknál nyilvántartott tartozásokat nem kell vizsgálni.

E konkrét példánál maradva – a jogszabályi előírások alapján – az adótartozás fennállásának vizsgálata során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. Alapesetben, ha az önkormányzati adóhatóságnál vagy az állami adóhatóságnál vezetett adószámlákon az adózónak adótartozása áll fenn az adóévet megelőző év utolsó napján (2006. december 31. napján) az Szja-törvényben, illetve a Tao-törvényben található kedvezmények nem illetik meg. Ez alól azonban van néhány kivétel:

• Ilyen, ha az adózó az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásra fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő és azt az adóhatóság engedélyezte. Ez a feltétel teljesül akkor is, ha a határozat már az adóévet követő évben emelkedett jogerőre. Az Art. 120. § (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis a fizetési könnyítés engedélyezése nem más, mint a törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezése. Ilyenkor az adóhatóság az adószámlán a fizetési könnyítéssel érintett tartozást nem írja elő, vagy ha a kérelmet az esedékességet követően terjesztették elő, a tartozást „ellentételezi”, és az adókötelezettség összegét (részletfizetés esetén az egyes részleteket) a határozatban meghatározott új esedékességi időponttal fogja ismét előírni. Miután a kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy adótartozás az adóévet megelőző év utolsó napján ne álljon fenn, az adóévet követő évben előterjesztett fizetési könnyítés iránti kérelem esetén, a kedvezmények érvényesítésére az adózónak nincs jogszerű lehetősége.
• Kivételként kell kezelni azt az esetet is, amikor az adózó téves adószámlára teljesít. Az Art. 43. § (5) bekezdésének 3. mondata szerint ugyanis az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni.

Követelmény a rendezett adószámla

A fenti esetektől eltekintve, ha tehát az adózónak az adószámláján valamely adónemen tartozása áll fenn, az Szja, illetőleg a Tao-törvényben található kedvezmények nem érvényesíthetők még akkor sem, ha más adónemen fennálló túlfizetés összegével az adószámla egyenlege nulla forint.

Ez a szigorú értelmezés a hatályos szabályokból egyértelműen levezethető. E szabályozás indoka, hogy az adóhatóságnál vezetett adószámla rendezettsége – figyelemmel az egyes adók, különösen a céladók teljesítésének fontosságára – kiemelt érdek. Egy vállalkozásnál pedig nem túl életszerű, hogy nagy összegű túlfizetéseket tartson egy-egy számlán úgy, hogy más számlája tartozást mutat, hiszen ilyenkor a végrehajtási eljárás bármikor megindulhat. Az adószámla egyenlegének, az egyes adónemek egyenlegének tisztázása tehát az adózó érdeke is. Ezt hivatott elősegíteni az évenként megküldött folyószámla értesítő, illetve az a lehetőség, hogy az adózó bármikor kezdeményezhet az adóhatóságnál folyószámla-egyeztetést.

Dr. Papp Adrienn cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/9.számában olvasható

---