Adómegosztással teremtene egyensúlyt Kósa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kisebb és nagyobb önkormányzatok között az adómegosztással lehetne egyensúlyt teremteni Kósa Lajos szerint.


Tovább kell azzal foglalkozni, hogyan lehet megteremteni Magyarországon egy stabil, önmagát finanszírozó önkormányzati rendszert, amire vonatkozóan vannak már javaslatok – jelentette ki Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) önkormányzati tanácsának ülésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson szombaton.

Meglátása szerint a kisebb és nagyobb önkormányzatok között az adómegosztással lehetne valamilyen egyensúlyt teremteni, de – mint mondta – a kormány az adókat biztosan nem fogja emelni.

Például a helyi iparűzési adó mértékének emelése a nagyvárosokkal ellentétben nem segít a kisebb falvakon – jelezte Kósa Lajos, hozzátéve, a magyar gazdaság növekedésének ki kell termelnie azt a plusz forrást, amely az adóemelés nélkül is a rendszer konszolidációjára fordítható. 

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

A határon túli területek gazdasági fejlesztésére irányuló programokkal kapcsolatban a miniszter azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy az uniós projektek mellett el lehetne indítani összetettebb, a magyar-magyar települések közötti kulturális kapcsolatokat és az identitás erősítését szolgáló programokat.

Ha ez nem megy az uniós pénzből, akkor a magyar kormánynak hazai finanszírozású, határokon átnyúló programokban kellene gondolkodnia – vélekedett Kósa Lajos.

Az KDNP önkormányzati tanácsának ülésen felszólalt többek közt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a KDNP alelnöke és Seszták Oszkár, a párt önkormányzati tanácsának elnöke is.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.