Jövőre az ÁFSZ alapján fizetünk járulékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év eleji béradatokból kell kiindulnia a magasabb jövedelmet elérő vállalkozásoknak.

Bár az elfogadott törvénybe végül nem került be, de az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái lesznek az irányadók jövőre a közteher-fizetési alapjainak meghatározásához azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig csak a minimálbér után fizettek járulékot, miközben jelentős osztalékra tettek szert. Hamarosan megjelenik a pénzügyi tárca irányelve, valamivel később pedig a módszertan is, amit az APEH honlapjáról lehet majd letölteni.


Az utolsó simításokat végzi a Pénzügyminisztérium (PM) a tevékenység valós értékének megállapításához szükséges irányelven – értesült a Népszabadság. A vállalkozásoknak ugyanis 2010-től már nem a dupla minimálbér szerint kell megállapítaniuk járulékkötelezettségüket (sőt immár az adót), hanem a tevékenység piaci értéke szerint, feltéve ha az érintett cégek ténylegesen is elérték azt a jövedelmet. Az idén elfogadott törvény megfogalmazása azonban nem sokat árult el arról, hogy valójában mihez is kell mérniük a járulékfizetést a vállalkozásoknak.

A körvonalazódó elképzelések szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) munkavállalói bérstatisztikája lesz az irányadó. A nyár elején elfogadott törvény előkészítése idején a pénzügyi tárca nevesítette is a javaslatban a szolgálatot, ám ez a passzus – közvetlenül a szavazás előtt – kikerült belőle. Úgy tudjuk, azért mert alkotmányossági aggályok támadtak ezzel kapcsolatban. A minisztériumban úgy okoskodnak, hogy ilyen probléma nem állhat elő, ha nem törvénybe, hanem irányelvbe foglalják bele az ÁFSZ-t. Érvelésük szerint nem kötelező figyelembe venni minden esetben a tevékenység-típusokra vonatkozó statisztikai adatokat, például azoknak sem, akik igazolni tudják, hogy a tevékenységükből származó tényleges jövedelmük elmarad az átlagostól, ami a szolgálat honlapján található. S amit még finomítani kell, mert jelenleg nem alkalmas a régiók közti eltérések bemutatására – állítják a pénzügyi tárcánál, s ígérik, ezt a munkát még január előtt elvégzi az ÁFSZ. A szolgálatnál viszont arra hívták fel figyelmünket, hogy már most is elérhetők területi statisztikák a honlapjukon.

Kérdés, hogy melyik időszakra vonatkozó jövedelmet kell majd irányadónak tekinteni. A Pénzügyminisztérium tervei szerint az adott év elején elérhető adatok alapján kell majd kiszámítani a járulékalapot. Ezek azonban nem friss mutatók: az ÁFSZ honlapján 2009-re közzétett kereseti statisztikák például a 2008. májusi adatfelvétel alapján készültek. A pénzügyi tárca szerint ez nem gond, más esetekben (például a transzferáraknál) is korábbi időszakok adatait veszik alapul. A vitás esetek elkerülése érdekében azonban olyan módszertanon dolgoznak, amelyik lehetővé teszi a korrekciókat, ha év közben változások állnak be a cég vagy egyéni vállalkozás működésében. A módszertan, illetve segédlet egyébként majd az APEH honlapjára kerül fel.

Alapesetben tehát az ÁFSZ adatait az összehasonlító piaci ár metódusa szerint kell figyelembe venni, abból kiindulva, hogy a vállalkozás működésétől különválasztható az abban közreműködők tevékenységének javadalmazása. Vagyis attól, hogy a cég éppen nyereséges vagy veszteséges. Vannak azonban olyan tevékenységek, ahol ez nem működik: ott, ahol a tevékenységet minimális tőkebefektetés mellett folytatják, a jövedelmet pedig általában több évre szóló fix szerződések biztosítják. Ilyen esetekben – mint az ügyvédi irodáknál – a kockázat vagy minimális, vagy egyáltalán nincs jelen, vagyis nem tehető meg az a különbségtétel, mint az előző példában. A valós piaci értéket ilyenkor úgy kellene megállapítani, hogy a tevékenység egészéből keletkező jövedelmet csökkentik a költségekkel.

A PM logikája szerint azért kell figyelembe venni a tevékenység valós értékét, mert jelenleg az önfoglalkoztatók szabad döntésén múlik, hogy a vállalkozásban keletkezett jövedelmet munkajövedelem vagy tőkejövedelem formájában veszik fel. Járulékot azonban alkotmányossági okokból utóbbira nem lehet kivetni – sokan ezért a minimálbér, illetve annak duplája szerint fizetnek közterhet, felette pedig osztalékként jutnak jelentős jövedelemhez. A januártól hatályba lépő jogszabály azt mondja ki, hogy amennyiben az egyéni vállalkozói kivét nulla vagy nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló jövedelemnek minősül a – fejlesztési tartalékkal csökkentett – vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. Vagyis: az osztalékalapból azt a részt tekinti adó- (és járulék-) alapnak a törvény, ami a kivét és az ÁFSZ-nél az adott tevékenység átlagos értékeként feltüntetett összeg közti tartományba esik. Ugyanez a társas vállalkozásoknál úgy fest, hogy a személyes közreműködőnek kifizetett osztalék azon részének megfelelő öszszeg lesz az alapja a közteher fizetésének, amennyivel a személyes közreműködői díj elmarad az osztaléktól. Erről adóbevallást kell benyújtani, amihez első lépésben igazolást ad a cég a díjkiegészítésről, az adóévet követő év január 31-ig. Az osztalék után már levont adó adóelőlegként vehető figyelembe. Az egyéni vállalkozónak is fel kell tüntetnie a kivét-kiegészítést a bevallásában.

Forrás: Nápszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 28.

A forrásbevonásban segíti a vállalkozásokat egy új alkalmazás

Elkészült a Vállalkozói Információs Portállal (VALI) integráltan működő Forrástérkép elnevezésű alkalmazás, amely a finanszírozási lehetőségek bemutatásával segíti a vállalkozásokat, azon belül főként a mikro- és kisvállalkozásokat – közölte az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.

2023. szeptember 28.

Kell-e sírnia Argentínának?

A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.