Adómentes cafeteriaelem a kockázati biztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is adómentes juttatásnak minősülnek a kockázati biztosítások havonta a minimálbér 30 százalékáig – hívja fel a figyelmet közleményében a CIG.


Az adómentes juttatások köre idén bővült, de alapjaiban nem változott, a közepes és magas adóval járó elemeknél történt átrendeződések miatt szerepük mégis felértékelődött – írja közleményében a CIG. A korábban népszerű juttatási formák többsége a tavalyi közepes csoportból átkerült a legmagasabb adóval sújtott kategóriába. Ezzel összhangban a kockázati biztosítások, azon belül is az egészségbiztosítások még inkább előtérbe kerültek.

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára egyértelműen kedvező változás, hogy bővült az adómentesen adható juttatások köre. A különböző célú mobilitási és lakhatási támogatást bizonyos feltételek mellett az albérlet költségeire is lehet fordítani, ami az elmúlt években jelentősen megugrott négyzetméter árak mellett sokaknak nyújthat segítséget. Az évek óta adómentesen igényelhető bölcsődei szolgáltatásra vonatkozó támogatás 2017. január 1-től már az óvodai költségekre is fordítható, ami szintén nagyobb tömegek számára vonzó alternatíva.

 

Az adómentes juttatások esetében fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években egyre népszerűbb kockázati biztosítások maradtak a legkedvezőbb kategóriában.

Az ilyen biztosítások adómentes juttatásnak minősülnek, igaz, korlátozott, de még mindig jelentős mértékig, havonta a minimálbér 30 százalékáig – mutat rá közleményében a CIG.

Kockázati biztosítás fogalma az szja-törvény szerint
Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.