Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Pénteken döntött az Országgyűlés több, adózást érintő témában is: kiterjesztették az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást, egyes acélipari termékeknél bevezették a a fordított áfafizetést, módosították a reklámadót, áfamentessé vált a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása.
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás elérhetővé válhat azoknak is, akik pénzügyi vállalkozástól kaptak lakáshitelt, illetve akiknek a lakás már nincs a tulajdonukban, de a törlesztőrészletet fizetniük kell. A módosítást visszamenőlegesen, január 1-jéig vezetnék be – ezt is tartalmazza a pénteken elfogadott Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról című salátatörvény.
„Nem gond, ha a munkáltató mondjuk novemberben csap a homlokára, hogy létezik ilyen juttatási lehetőség, s kidolgoz egy szociális szabályzatot, s a támogatást mondjuk novemberben, vagy akár decemberben utalja át a munkavállalónak – mondta el korábban Honyek Péter, a PwC szja szakértője az Adó Online-nak. Ilyenkor tehát amit a magánszemély ebben az évben januártól decemberig befizetett a lakáscélú hitelre, azt utólag kapja meg a munkaadójától, ami kvázi nettó jövedelemként megjelenik a bankszámláján, s következő évben ebből tudja fizetni a törlesztő részleteit.”
Apró, s kedvező változás lesz az szja rendszerében, hogy nem kell kamatjövedelmet megállapítani , amikor a valamely kollektív befektetési formában takarékoskodó (például befektetési alapban) alapot vált, hiszen mindössze annyi történik, hogy а magánszemély befektetetésének összetétele változik, de nem von ki pénzt а befektetésből – olvasható a javaslat indoklásában.
Az acéliparban tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében fordított áfát vezetnek be а csalással leginkább érintett tеrmékekre.
Az is a salátatörvény egyik eleme, hogy egyértelművé válik, hogy a szerencsejátékoknál а nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű.
Szavaztak a képviselők a reklámadó módosításáról is: 2,5 millió forint feletti havi reklámköltésnél terhelné adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről.
Ezen adókötelezettség akkor jelenik meg a megrendelőnél, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik arról, hogy befizette a reklámadót – erre a Facebook, a Google, s hasonló cégek esetén aligha lehet számítani.
A magánszemélyeket nem terhelhetné adófizetési kötelezettség havi 2,5 millió fölötti reklámköltésnél sem.
Áfamentessé vált a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása is.
