Adóparadicsomok versenye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai országok közül elsősorban a kisebb méretűek igyekeznek az offshore szabályokkal minél több céget becsalogatni. Hollandiában például majdnem 1200 nagyvállalat – köztük a Coca-Cola, az IKEA és a Nike – alapított holdingtársaságot kifejezetten adózási megfontolásokból.

Ha ugyanis a hollandiai cég bocsát ki kötvényeket, majd az azokból befolyó összeget a más országokban lévő leányvállalatokhoz vagy központhoz utalja át, akkor megtakaríthatják a sok országban esedékes forrás- és egyéb adókat. Ennél is nagyobb haszonnal kecsegtet, ha a külföldi vállalat megvásárolja egy hollandiai „postafiókcég” részvényeit, és az abból befolyó osztalék segítségével kerüli meg – sokszor egy befektetési bank közbeiktatásával – a hazai nyereségadó-szabályokat.
Belgium már a hetvenes években bevezette a „koordinációs központ” intézményét, amelyet Horst Rättig, a PricewaterhouseCoopers jogi szakértője minden hasonló konstrukció atyjának nevez. A multinacionális konszernek ezekbe a központokba összpontosítják saját tőkéjüket, majd onnan osztják szét a világ különböző részeiben működő leányvállalatoknak. A belgiumi szabályoknak köszönhetően így az egész konszern finanszírozását adómentesen lehet megoldani. Az EU régóta igyekszik bezáratni ezt a kiskaput, de 2010-ig biztosan megmarad a rendszer.

Az öreg kontinensen talán Svájc a legismertebb adóparadicsom. A külföldi nagyvállalatok rendkívül előnyös adózási alkukat tudnak kötni az alpesi ország kantonjaival, és ennek köszönhetően szinte nullára tudják levinni a nyereségadó-terheket. Nem csoda, hogy az amerikai nagyvállalatok Svájcba telepítik át európai központjaikat – mutat rá a Financial Times Deutschland. Ha a svájci központ rendelkezik a szabadalmi és licencjogokkal, akkor a többi európai országban termelő leánycégek felhasználási díjak formájában oda menekíthetik nyereségüket.

Írországban ugyan eleve igen alacsony (12,5 százalék) a társasági adó, ám ennél is jobban jár az a külföldi vállalat, amelynek írországi leánycége felvásárolja mondjuk a franciaországi központ vagyontárgyait, és egyúttal kötvényeket bocsát ki (eszközalapú értékpapírok, ABS). Az ilyen ügyletek után Dublin egyáltalán nem szed adót. Máltán elvben magas (35 százalék) a nyereségadó kulcsa, ám különböző trükköknek köszönhetően 4–5 százalék közé lehet levinni a tényleges terhet. Észtországban a tőketársaságok ki nem fizetett nyereségére érvényben lévő adómentesség kínál vonzó lehetőséget. Ezt nemcsak termelő vállalatok tudják kihasználni, hanem a speciális célú társaságok (SPV) néven futó postafiókcégek is. Ez a megoldás olyan vonzónak bizonyult, hogy nemrég Lettország és Litvánia is követte az észt példát.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.