Adószakértő: túladóztathat a kereskedelmi különadó Koronavírus

A tavalyi forgalom az adóalapja, ami túladóztatáshoz vezet – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, aki szerint már most el kell kezdeniük az érintetteknek a méltányossági kérelem előkészítését.

A 2020. 04. 14-i Magyar Közlönyben jelent meg az új kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet, amely amiatt, mert a tavalyi forgalmat tekinti az adóelőleg alapjának, számos, e területen működő cégnél jelentős felüladóztatást eredményezhet  – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. A kormány lényegében leporolta a 2010-es ágazati különadó törvényt, az adó tárgya, mértéke és progresszivitása is megegyezik a 10 évvel ezelőttivel.

Mielőtt a szabályozás részleteit áttekintenénk, érdemes egy pillanatra megvizsgálni a különadóval kapcsolatos várakozásokat és ezek beteljesülésének valószínűségét. „A túladóztatás veszélye mellett ugyanis az adóhoz fűződő várakozások teljesülése is kétséges” – emelte ki a tanácsadó. Hiszen a kiskereskedelmi különadó csúcspontján is csak 33 Mrd forint bevételt eredményezett, most ehhez képest 36 Mrd forint bevétellel terveznek. Ez még akkor is soknak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy 10 év alatt sokat nőtt a kereskedelmi forgalom, hiszen jelenleg a szektor nagy részének működése – a ruházat, a cipő, a műszaki cikkek, a játékok, a gépjárművek, az üzemanyag kereskedelme – éppen szünetel vagy minimálisra esett vissza. Ráadásul bár a kereskedelmi szektor számos ágazatát is keményen sújtja a válság, eddig ők nem kaptak specifikus támogatásokat, így nehéz lesz ezt az összeget valóban behajtani. Így ők várhatóan a tavalyi adatok alapján készítik el előleg bevallásukat, ám méltányossági kérelmet fognak benyújtani, vagy eleve kérelmezik előlegeik csökkentését is.

A különadó tehát most is a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, azonban immár független az értékesítés módjától, így a hazai és az itthon tevékenykedő külföldi netes kereskedőkre, az online értékesítésekből származó bevételekre is vonatkozik. A kiskereskedelmi tevékenység a jogszabály szerint a következőket jelenti, így a rendelet az alábbi ágazatokra vonatkozik:

a gépjármű-kereskedelem, beleértve a személygépjármű-, könnyűgépjármű és az egyéb gépjármű kereskedelmet (TEÁOR’ 08 szerinti 45.1 ágazat), de ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,

a gépjárműalkatrész kiskereskedelem (45.32 ágazat),

motorkerékpár, illetve ezek alkatrészeinek kereskedelme, javítása (45.40 ágazat), kivéve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét,

a kiskereskedelem teljes további ágazata (47.1–47.9 ágazatok),

azaz nem szakosodott: élelmiszer, iparcikk; élelmiszer, ital dohányáru: élelmiszer, ital, dohányáru, zöldség-gyümölcs, hús-hentesáru, hal, kenyér-pékáru, ital, egyéb élelmiszer; gépjármű üzemanyag; információs-híradástechnikai termékek: számítógépek, telekommunikációs eszközök, audiovizuális berendezések; egyéb háztartási cikkek: textil, vasáru, szőnyeg, bútor, villamos berendezések; kulturális cikkek: könyv, újság, zene, sportszer, játék; egyéb: ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, illatszer, dísznövény, állateledel, óra-ékszer, használtcikk; piaci kiskereskedelem; csomagküldő és internetes kereskedelem, egyéb nem bolti kereskedelem, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Az adót ismét sávosan, árbevételtől függő progresszív formában vezetik be, így elsősorban a nagyvállalatokat sújtja. Mértékét az ezt megelőző, beszámolóval lezárt üzleti év (2018 vagy 2019) árbevétele alapján kell kiszámítani, a sávhatárok és százalékok megegyeznek a 2010-es mértékekkel: 500 millió forintos árbevételig 0 forint, 500 millió és 30 milliárd forint között az árbevétel 0,1%-a, 30-100 milliárd forint között az árbevétel 0,4%-a, 100 milliárd forintot felett az árbevétel 2,5%-a. Ezt lehetővé teszik az Európai Unió Bíróságának március 3-ai ítéletei, melyek szerint nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, és nem sérti a letelepedés szabadságát, ha a különadók progresszív módon árbevételtől függően terhelik a vállalkozásokat.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell számítani, majd az adót köztük a nettó árbevétel arányában kell megosztani. 2020 május 31-én kell az egész évre vonatkozó előlegbevallást benyújtani, és az első havi adóelőleget befizetni.

Azok számára, akik adott hónapra számított forgalma 40%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés lehetővé teszi az adócsökkentést, ezt azonban külön kell kérelmezni. Vagyis ez a jogszabály is azonnali adótervezést igényel, hogy ahol ez szükséges, azonnal be tudják nyújtani a méltányossági kérelmet. A jogszabály május 1-én lép hatályba.


Kapcsolódó cikkek: