Adót vetett ki a bankok profitjára az olasz kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legalább tízmilliárd euróval zuhantak az olasz bankok milánói tőzsdén jegyzett részvényei a kedd reggeli nyitáskor, miután a római kormány bejelentette, hogy negyven százalékos rendkívüli adót vet ki a pénzintézetek extraprofitjára.

A Giorgia Meloni vezette kormány a nyári szabadsága előtti utolsó ülésén döntött a bankadóról, melyről az Olasz Bankszövetség (ABI) is a sajtóból értesült.

Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszter tömören a „társadalmi igazságosság” jegyében hozott intézkedésről beszélt. A részleteket a miniszterelnök-helyettes Matteo Salvini a Liga párt vezetője mutatta be hétfő esti sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a rendkívüli adó két célt szolgál, a bevételből egyrészt a jelzáloghiteleseket akarják segíteni, másrészt adócsökkentésre fordítják.

Matteo Salvini hangsúlyozta, hogy „nem néhány maréknyi millióról, hanem milliárdos bevételről van szó”. A kormány számításai szerint a pénzintézetek extraprofitjára kivetett negyven százalékos adó csaknem 2,8 milliárd eurós összeget jelent az államkassza számára. Az egyelőre egyszeri adóztatás az idei évre vonatkozik, és nem haladhatja meg a bankok előző évre számított nettó vagyona huszonöt százalékát. Azoknak a pénzintézeteknek kell megfizetniük a terhet, amelyek 2022-es nyeresége legalább három százalékkal túllépte a 2021-est, 2023-ban pedig hat százalékkal az egy évvel korábbit.

Az Il Giornale napilap számításai szerint az év első hat hónapjában az olaszországi bankok bevétele meghaladta a 31 milliárd eurót, profitjuk pedig a 7 milliárdot.

A Citibank egyik elemzője az Ansa olasz hírügynökségnek bírálta a római kormány lépését, a Cisl olasz szakszervezeti föderáció ugyanakkor helyesnek tartja a banki extraprofit megadóztatását. A Fabi bankföderáció adatai szerint 6,8 millió család adósodott el a banki kamatok folyamatos emelkedése miatt, több mint felük első ingatlanját igyekszik bankhitelből törleszteni. Márciusban csaknem egymillió olasz család 15 milliárd eurónak megfelelő részletfizetéssel tartozott.         Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, a Hajrá Olaszország politikusa a Corriere della Sera napilapban hangoztatta, hogy a döntés nem a bankok ellen, hanem családok védelmében született. „Így korrigáljuk az Európai Központi Bank tévedéseit” – jelentette ki Tajani az európai pénzintézet kamatemeléseire utalva.

A bankokra kivetett adó rendkívül feszült társadalmi légkörben születik meg, amikor a belügyminisztérium korábbi jelzései szerint folyamatos a lakossági elégedetlenség a magas infláció, a még mindig növekvő üzemanyagárak és az alapjövedelem reformja miatt.

(MTI)

---