Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői igazolványok kiadása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelettel hirdették ki az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának új szabályait. Az igazolvány kiadásáért, pótlásáért, a régi típusú igazolvány cseréjéért, illetve a névjegyzékből való törlésért (minden igazolvány vonatkozásában külön-külön) fizetni kell.

íp>2009. január 1-től csak az végezhet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet, aki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz. Ebben az esetben a pénzügyminiszter a kérelmezőnek kiadja az engedélyt (vagyis az igazolványt), valamint felveszi az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékbe.

Az igazolványt annak lehet kiadni, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt és nincs a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt sem. Adótanácsadók esetében további feltétel, hogy a kérelmező rendelkezzen adótanácsadó szakképesítéssel. Okleveles adószakértők esetében plusz feltétel az okleveles adószakértő szakképesítés megléte. Adószakértőként pedig az kaphat igazolványt, aki rendelkezik a rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel, illetve gyakorlattal.

Az igazolvány kiadása és az alapján a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a pénzügyminiszternél kell benyújtani, amelyhez a rendelet 4. § (2) bekezdésben meghatározott mellékleteket (például erkölcsi bizonyítványt, fényképet) kell csatolni. Minden igazolvány vonatkozásában külön-külön kérelmet kell benyújtani. A kiállított igazolványok visszavonásig érvényesek.

A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelettel hatályát veszti a korábbi, az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet. Az utóbbi alapján kibocsátott igazolványokkal az abban megállapított érvényességi ideig lehet adószakértői tevékenységet végezni, és érvényességük meghosszabbítására nincs lehetőség (könnyítés viszont, hogy nekik az új rendelet szerinti adószakértői igazolvány kiadásához kevesebb mellékletet kell csatolni).

Az igazolvány kiadásáért, pótlásáért (ha például elveszett vagy megsemmisült), a lejárt cseréjéért, illetőleg a névjegyzékben szereplő adatok módosításáért, a névjegyzékből való törlésért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Minden igazolvány vonatkozásában külön-külön kell a díjat megfizetni. A tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiadásának és a régi cseréjének díja 9000 forint, míg a pótlásért és az új igazolvány kiállítását eredményező adatmódosításért 2000 forintot kell fizetni. Amennyiben az adatmódosítás új igazolvány kiadását nem vonja maga után, a névjegyzékben szereplő adat vagy adatok módosítása, valamint a névjegyzékből való törlés díja 1000 forint. A kérelmező a kötelezően csatolandó hatósági erkölcsi bizonyítvány pénzügyminiszter általi beszerzését is kérheti: ekkor az erkölcsi bizonyítványért fizetendő díjon felül további 1000 forintot is meg kell fizetnie kérelem benyújtásával egyidejűleg. A díjat a 10032000-01454055-00000000 számú, Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű számlára kell befizetni.

A névjegyzékben szereplő természetes személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni azon a szakterületen, amely tevékenységet folytatók névjegyzékében szerepel. A továbbképzési időszak tartama 5 év, és az első periódus az igazolvány kiállításának napján kezdődik. Egy továbbképzési időszak alatt összesen legalább 100 kreditpontot kell teljesíteni úgy, hogy a továbbképzési időszak legalább három naptári évében részt vesz valamely továbbképzésen (a rendelet részletesen meghatározza a továbbképzésnek minősülő programok kreditpont-értékét).


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.