Adótartozás esetén csak kivételesen jár kedvezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2007/8. (VII. 20.) számában megjelent PM-APEH együttes tájékoztató a kedvezmények igénybevételére vonatkozó jogosultság kérdésével foglalkozik abban az esetben, ha az adózó nyilvántartott adótartozással rendelkezik.

Az adózás rendjéről szóló törvény generális szabálya szerint adótartozásnak tekintendő az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. A személyi jövedelemadóról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásai viszont az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást jelölik meg egyértelműen az adótartozás vizsgálatánál, ezért a vámhatóságnál és az illetékhivataloknál 2006. december 31. napján fennálló tartozásokat nem kell vizsgálni. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság az adószámlát adónemenként vezeti, az egyik adónemben keletkezett túlfizetés nem befolyásolja a más adónemen fennálló adótartozást. A túlfizetés és a tartozás ezért egymással szemben automatikusan nem, kizárólag külön kérelemre számolható el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően annak összegét hivatalból az adózót terhelő más adótartozásra számolják el, vagy adótartozás hiányában hivatalból törlik. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.

A hivatkozott jogszabályi előírások alapján tehát, ha az önkormányzati vagy az állami adóhatóságnál vezetett adószámlákon 2006. december 31-én tartozás áll fenn, főszabály szerint nem illetik meg az szja törvényben és a társasági törvényben található kedvezmények az adózót. Ez alól kivétel:

• Az adózó a tartozásra az eredeti esedékesség időpontja előtt vagy után, de 2006. december 31. napjáig fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő és azt az adóhatóság engedélyezte, függetlenül attól, hogy a határozat 2006. december 31-ét követően emelkedett jogerőre. Ebben az esetben ugyanis a tartozás esedékessége a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltaknak megfelelően megváltozik és az adóhatóságnál nyilvántartott adó nem minősül lejárt esedékességűnek. Amennyiben az adózó 2006. december 31. napja után terjeszti elő fizetési könnyítés iránti kérelmét, a kedvezmények érvényesítésére már nincs jogszerű lehetősége.
• Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára megfizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. Ezt ellenben mindig egyedileg kell vizsgálni, mivel pusztán a túlfizetés ténye miatt nem keletkezik automatikusan téves befizetés. A túlfizetés ugyanis egy tudatos befizetés, amelyet az adózó bizonyos feltételek fennállása esetén visszaigényelhet. A téves befizetés ezzel szemben arra az esetre vonatkozik, amikor az adózó benyújtja bevallását, de az abban megjelölt adót nem a megfelelő adónem számlára fizeti meg. Ekkor a befizetés összege és annak időpontja egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a befizetés téves jellegét.

---