Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddig megszellőztetett adótervek alapján minden alacsony és közepes keresetű rosszabbul járna jövőre a családi kedvezményeket nem számítva, az MSZOSZ számításai szerint. Havi bruttó 290 ezer forinttól kezdődően viszont erőteljesen javulni kezdene a nettó pozíció. Hogy senki ne járjon rosszabbul, ahogy a kormány ígérte, ahhoz 290 ezer forintra kellene emelni a minimálbért, ami képtelenség – írja a FigyelőNet.
Minden havi bruttó 290 ezer forint alatt kereső rosszabbul jár a jövő évi adórendszerrel – ha a sajtóban napvilágot látott paraméterek mentén valósul meg – mindazok közül, akik nem képesek igénybe venni a családi kedvezményeket, derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) számításaiból.
Az átlagkeresetnél (havi bruttó 202 921 forint) 3 848 forinttal csökkenne a nettó kereset. De az alacsony keresetűek zsebe sem vastagodna: például bruttó 90 ezer forintnál 1857 forint lenne a nettó bércsökkenés. Ezek a számok nem lesznek kedvezőbbek attól, hogy a minimálbért 5 százalékkal (77175 forintra), vagy akár 80 ezer forintra emelik. A magas keresetűek nettó jövedelme viszont nőne, például a havi bruttó egymillió forintot keresők nettója több mint 140 ezer forinttal.
Aki jelenleg minimálbért keres, és egy esetleges 5 százalékos emelés nyomán nőne a bére, 237 forint nettó béremelkedést könyvelhetne el. Ha minimálbér 80 ezer forintig „lőne ki”, akkor a növekedés már 2 008 forint lenne, ami az eddigiekhez képest tekintélyes summának tűnhet, de még mindig nem fedezné az infláció elértéktelenítő hatását.
Az MSZOSZ számításai a sajtóban megjelent – még hivatalosan nem bejelentett – adótervek paraméterein alapulnak: az adójóváírás maximális összegének 12100 forintra csökkenésével (ami teljes egészében havi bruttó 180 ezerig lenne igénybe vehető), a félszuperbruttó jövő évi megmaradásával, és 16 százalékos kulccsal.
A cikk teljes terjedelemben a FigyelőNet.hu-n olvasható.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
