Adótörvények 2010 – kiállják az alkotmányosság próbáját?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos ponton alkotmányellenesek a 2010-től hatályos adótörvények könyvelői, adótanácsadói szakmai szervezetek szerint. Az Alkotmánybíróságnak (AB) kell dönteni majd a „tevékenységre jellemző keresetnek”, a „vagyonadónak”, a családi pótlék megadóztatásának, s a személyi jövedelem bruttósításának végső sorsáról is.

Új, fiktív bázisú köztehertörvény született – mondta Kolláth György alkotmányjogász a 2010-től, a dupla minimálbér szerepét fölváltó „tevékenységre jellemző kereset” fogalma kapcsán a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) által szervezett hétfői rendezvényen.

Váratlan és kiszámolhatatlan
A vállalkozók elvárt jövedelme ugyanis a tevékenységre jellemző kereset 2010 január 1-jétől, amin a törvény meghatározása szerint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást kell érteni. Amiről bizony nem szólt a kormányzati kommunikáció, számszerűsíteni sem könnyű, s főként bizonyos mikrovállalkozóknak drasztikus többletterhet jelent majd – amint arra már az FN.hu többször (első ízben egyébként egy olvasói levél nyomán) fölhívta a figyelmet.

Az alkotmányjogász – aki a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében volt jelen – szerint mind a dupla minimálbér után elvárt járulék (amiről még nincs AB-döntés), mind az azt váltó tevékenységre jellemző kereset filozófiája hibás: a törvény megszab egy spekulatív többletközteher-elvárást.

Több sebből vérzik
A vagyonadó – illetve pontosabban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, ami Kóka János javaslatára nyerte e nevet a keresztségben – is több sebből vérzik alkotmányossági szempontból – legalábbis a MOKLASZ és állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint.

Az ombudsman szerint a forgalmi érték tisztázatlansága alkotmányossági aggályokat vet föl, a MOKLASZ szerint pedig a törvény teljesen rossz, hiszen még az sem világos, ki az adó alanya. Herich György fölhívta a figyelmet: a törvény szerint a vagyoni értékű jogok gyakorlói az adó alanyai, pedig egy ingatlanon többféle vagyoni értékű jog is lehet, s ez a rendelkezés összességében kaotikus helyzetet idézne elő.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a családi pótlék megadóztatásával kapcsolatban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz beadványt. Nézetük szerint a családi pótlék megosztása, s megadóztatása a gyermeket nevelők között furcsa anomáliákhoz vezet majd. Ilyenkor ugyanis- hangsúlyozta a szervezet előadója, Ruszin Zsolt – azt is megadóztatják, aki meg sem kapja az összeget.

Ez különösen akkor kellemetlen, ha a gyermek nevelői esetleg már nem is élnek együtt. A törvényben az életvitelszerű együttélés nincs definiálva, így hatóságok valószínűleg azt nézik majd – adat híján – kinek hova szól a lakcímkártyája, ám nem biztos, hogy ez a módszer minden esetben helyes eredményre vezet – mondta Ruszin.

Miért adóztatják a járulékot?
A személyi jövedelemadó bruttósításánál az alapvető gond, hogy a munkaadói járulék nem a jövedelem része, így nem lenne szabad a jövedelemadó alá vonni – fejtette ki röviden Szabó Máté álláspontját Halász Zsolt, az Országgyűlési Biztos Hivatalának (OBH) jogi referense.

Egyelőre nem lehet tudni, az AB mikor tűzi napirendjére a beadványokat. Mint Kolláth utalt rá, a dupla minimálbér járulékkötelezettségéről még mindig nincs AB-döntés, jóllehet jó három éve vezették be. Az Állami Számvevőszék a költségvetésről készült véleményében mindenesetre több helyen is megjegyzi a tervezett bevételeknél: ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást.

Forrás: Figyelőnet

---