Adótörvények 2024: az adóbevallás jövőre sem fér el egy söralátéten

Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.

A szokásos év végi költségvetési törvények között a legnagyobb érdeklődést mindig az új adójogszabályok váltják ki. Ez nem véletlen, hiszen mind a magánszemélyeket, mind az üzleti világ szereplőit ezek a változások érintik a leginkább, hol kedvezően, hol kedvezőtlenül. Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások történnek az adójogszabályok terén, ez a jövő évre vonatkozóan sem lesz másképp. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is, de ezúttal is van bőven olyan módosítás, amely a bevételnövekedést célzó szigorításnak értékelhető.

Társasági adó

Az egyik legfontosabb változás a társasági adózással összefüggésben történik, amely a globális minimumadó jövő évi bevezetésére vezethető vissza. Ez ugyan viszonylag kevés hazai tulajdonú vállalkozást érint, hiszen csak azokra vonatkozik, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót (azaz kb. 285 milliárd forintot), mégpedig 4 adóéven belül legalább kettőben, de az új rezsim számos nálunk működő nemzetközi tulajdonú céget érzékenyen érinthet. A globális minimumadó értelmében az előbbi mutatószámot átlépő nagyvállalatok magyar leányvállalatainak egy kiegészítő adófizetési kötelezettségük merülhet fel, mégpedig azért, mert a magyar effektív adóteher nem éri el a minimumadó-rezsim szerinti 15%-os határt. Ezen adóterhet enyhítendő ún. lefedett adónak számít majd a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó), és az innovációs járulék is (azaz ezen adónemek tekintetében fizetett adót lehet elviekben figyelembe venni a magyar adóteher, és így az esetleges kiegészítő adókötelezettség meghatározásakor). A minimumadó fizetésére kötelezett vállalkozásoknak azon adóév tekintetében, amikor első ízben kötelezetté válnak egy bejelentést kell majd tenniük, amelyre maximum 12 hónapjuk lesz, a bejelentést követően pedig adóbevallást kell benyújtani.

A globális minimumadó hazai bevezetéséből hozzávetőlegesen 100 milliárd forint többletbevételre számít a költségvetés.

A globális minimumadó bevezetése miatt egyébként a számviteli szabályok is módosulnak: hivatalosan is bekerül a halasztott adó fogalma, amely az IFRS-szakembereknek ismerősen csenghet.

Egy új kedvezmény is életbe lép, a francia modellt követő kutatás-fejlesztési adókedvezmény, amit szintén elismernek a globális minimumadó számítása során. A törvényhozói szándék a tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket kívánja ösztönözni, az eddigi K+F adóalap-csökkentő tétel helyett 5 évre szóló kutatás-fejlesztési adókedvezményre nyújt lehetőséget. Ez a kedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Ezzel párhuzamosan viszont szigorodnak az energiahatékonysági kedvezmények szabályai, ezen némileg enyhít az épületek energiahatékonysági beruházásaira vonatkozó új kedvezmény.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Változások lesznek az általános forgalmi adó (ÁFA) területén is. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a magyar adóalany is válassza az EGT (Európai Gazdasági Térség) bármelyik tagállamában az alanyi adómentességet, amennyiben az éves árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Így a kisebb magyar vállalkozások versenyhátránya csökken az európai piacokon a másik tagállamban alanyi adómentes minőségben működő vállalkozásokkal szemben. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is választhatják majd az adómentességet a belföldön végzett ügyletek tekintetében.

A törvény egyik új rendelkezés szerint a NAV 2024. január 1-től elkészíti az ÁFA-bevallások tervezetét a vállalkozások számára. Azok a vállalkozások, amelyek elfogadják a NAV által kiajánlott bevallás-tervezetet, nem lesznek kötelesek sem ÁFA-bevallás, sem pedig belföldi összesítő jelentés (az úgynevezett „M lapok”) elkészítésére és benyújtására. Ezen módosítás némileg enyhítheti a vállalkozások adminisztratív és bürokratikus terheit, mindazonáltal érdemes alaposan megvizsgálni a módszer alkalmazásának esetleges kockázatait, mivel a bevallás-tervezet nem feltétlen fed le minden típusú ügyletet, így a NAV által elkészített tervezet adott esetben hiányos lehet. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy a vállalkozások, illetve tanácsadóik nem mentesülnek teljes mértékben az ÁFA bevallással kapcsolatos kötelezettségek alól, hiszen a bevallás-tervezet ellenőrzése, esetleges kijavítása továbbra is a vállalkozások feladata, illetve felelőssége lesz.

A törvénymódosítás bevezeti az e-Nyugta intézményét, miszerint minden egyes vásárlás elektronikus nyugtája elérhető lesz egy digitális gyűjtőhelyen.

Bulvárhírré vált, hogy csökken a Túró Rudi áfája 27-ről 18%-ra és ezzel együtt az EU-n kívülről behozott műalkotások áfáját is 5%-ra mérséklik. Ez utóbbi kedvezményt az adófizetők valószínűleg nem fogják tömegesen igénybe venni.

Említésre méltó változás, hogy ingatlannal kapcsolatos építési-szerelési, illetve egyéb szolgáltatások esetén, amennyiben az hatósági engedélyhez kötött, és ezen engedély vagy bejelentés a szolgáltatás nyújtójának tevékenységével függ össze, úgy a szolgáltatást nyújtónak kell nyilatkoznia a fordított adózásról, nem pedig a szolgáltatás igénybe vevőjének ahhoz, hogy a fordított adózás alkalmazható legyen. Az eddigi szabály fordított nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, azaz a szolgáltatás igénybe vevőjének kellett nyilatkoznia.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Mindig nagy érdeklődést váltanak ki a személyi jövedelemadó terén bekövetkező változások. Jövőre is lesznek ilyenek. Így például bizonyos feltételekkel adómentessé válik a palackozott bor ajándékozása és a borvacsora keretében elfogyasztott bor, amennyiben az üzleti ajándékozás tárgya, vagy üzleti találkozón, csapatépítő tréningen fogyasztják el. További kedvezmény, hogy a korábbi egy helyett már évente három alkalommal adómentesen jutalmazhatók a munkavállalók, alkalmanként a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékű ajándékkal.

Adminisztratív könnyítés, hogy a béren kívüli juttatásokról jövőre már nem havonta, hanem csak negyedévenként kell bevallást készíteni, illetve az ezzel kapcsolatos adót megfizetni.

Ahhoz, hogy valaki a 30 év alatti anyák adókedvezményét igénybe vehesse, szükség lesz arra, hogy az anya nyilatkozzon a kedvezményre való jogosultságról, illetve a gyermek adatairól is.

A magyar-amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondása miatt nehéz helyzetbe kerülő magyar állampolgároknak segíthet az az új rendelkezés, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni. Ezen módosítás nélkül az Egyesült Államokban szerzett ilyen jövedelmek után ott is, és itthon is adóznia kellett volna a magyar illetőségű állampolgároknak. A magyar-amerikai kettős adó egyezmény 2024. január 1-től történő megszűnése miatt a véglegesen elfogadott törvényjavaslat tartalmazza azt a rendkívül nagy könnyítést is, hogy amennyiben egy magyar adóilletőségű magánszemély egy OECD tagállamból (így pl. az USA-ból) kamatjövedelemben vagy értékpapír-jövedelemben részesül, úgy ezen jövedelem nem minősül egyéb jövedelemnek a személyi jövedelemadózás rendszerében.

Szűkül a munkaerőpiacra lépők utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele: jövőre már csak magyar állampolgárok, EGT országok állampolgárai, valamint szerb és ukrán állampolgárok után lehet igénybe venni.

Örülhetnek a szerencsejátékok rabjai is, mivel a számsorsolásos játékokon (lottó, kenó stb.) szerzett nyeremény adómentes lesz.

Ágazati különadók

Kisebb, de lényeges változások várhatóak több szektorális adó területén.

A hírközlési vezetékek januártól már nem esnek a közművezetékek adójának hatálya alá és 2025. január 1-től maga a közművezetékek adójáról szóló törvény is hatályát veszti.

Sokáig bizonytalanság volt azt illetően, hogy januártól újból hatályba lép a sokat bírált reklámadó, de a felfüggesztés határidejét újból egy évvel meghosszabbították (2024. december 31-ig).

2024-től adóemelésre számíthatnak a kiskereskedelmi különadó hatálya alá eső vállalkozások. Az egyik legjelentősebb adóemelés azokat a benzinkutakat érinti, amelyeknek a forgalma meghaladja az 500 millió forintot, de a 100 milliárd forintot nem éri el (tehát a MOL kutakat nem, csak a versenytársait érinti). Az ő adójuk a jelenlegi adó hússzorosára emelkedik.

Bizalmi vagyonkezelés

Változás lesz a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályaiban is. A 2023. szeptember 12. óta érvényben lévő rendkívül szigorú szabályozás hatályát veszti, és a bemeneti oldal helyett a kimeneti oldalt adóztatja a jogalkotó, amennyiben a kezelt vagyon tőkéje terhére 5 éven belül vagyonkiadás történik, és a vagyonrendeléskor a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket felértékelték piaci értékre. Ezen változás ismét lehetőséget ad az adóoptimalizálásra és a kedvező irányú adótervezésre a bizalmi vagyonkezelés intézményrendszerében.

Kisvállalati adó (KIVA)

Fontos változás lép életbe a kisvállalati adó (KIVA) területén. Az adócsomag újdonsága, hogy bizonyos feltételek esetén megnyitja a lehetőséget a KIVA-szerint adózó cégek számára, hogy vállalati átstrukturálásban (egyesülés, szétválás) vegyenek részt a nélkül, hogy elveszítenék a KIVA-státuszukat (a korábbi szabályok szerint ilyenkor a cégek automatikusan elvesztik a KIVA-alanyiságukat). Ez a pozitív irányú változás megnyitja a lehetőséget a KIVA-s cégek számára, hogy potenciális átstrukturálásokban vegyenek részt

És ami kimaradt: mégsem kell másodállásban adót fizetni

Végül egy igazán jó hír: az előzetes tervek ellenére mégsem került bele az elfogadott törvénycsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékfizetési kötelezettség. Az eredeti javaslatcsomag a bevételtől függetlenül járulékfizetést írt volna elő a másodállású vállalkozóknak, akiknek a minimálbér 30%-a után kellett volna a Tb járulékot (18,5%) megfizetni minden hónapban, függetlenül attól, hogy volt-e az adott hónapban bevételük vagy sem.

* * *

A fenti rövid áttekintés azokat a változásokat foglalta össze, amelyeket a legfontosabbnak ítéltünk meg, számos részletszabályra azonban nem tér ki. Összegzésképpen megállapítható, hogy az egykor beígért söralátét méretű és egyszerűségű adóbevallásokhoz jövőre sem kerültünk közelebb, sőt. Ez feltehetően egyedül az adótanácsadói iparág számára jó hír, mert az üzleti vállalkozások jövőre sem mondhatnak le az adótanácsadók szakmai segítségéről.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, partnere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---