Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Akad néhány olyan adóváltozás jövőre, amely különösen hátrányosan érinti a kiskereskedelmi szektort, bár a mikrocégek egy része összességében akár jól is járhat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint „lerongyolódhat a kereskedelem” jövőre.
Bár a kormány a tranzakciós adót a korábban tervezett egy ezrelékről kettő ezrelékre tervezi emelni, még mindig kisebb adó fogja terhelni a banki utalásokat, mint a készpénzfelvételt, amit 3 ezrelék adó fogja terhelni. Ez elvben a lakosságot a kártyával történő fizetés felé terelheti, ami annyiban kedvezőtlenül érinti a kereskedelmi vállalkozásokat, hogy a bankkártyás fizetés a fogyasztónak ugyan ingyenes, a vállalkozás viszont jutalékot fizet a banknak a forgalom után, olykor havidíjat is. Ez fajlagosan a kisebb vállalkozásoknak jelenthet nagyobb költséget, mivel jellemzően ők fizetnek arányosan nagyobb forgalmi jutalékot.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy a kártyás fizetési módnál az összegek nem azonnal, hanem késéssel érkeznek meg a vállalkozáshoz.
Másrészt persze a kártyahasználat terjedése a gazdaság fehéredését, és a magyar államnak megtakarításokat jelentene – mint arra korábban jegybanki számítások rámutattak.
Ellentmondásos készpénzhasználat
Bár a jegybank szerint Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban – túlzott mértékben elterjedt a készpénzhasználat mégis akadnak olyan területek ahol a vállalkozások nem használják a készpénzt, pedig tán jobb lenne. Erre mutatott rá az Atradius felmérése, amelyből kiderül, hogy a magyar vállalkozások mind a kelet-, mind a nyugat-európai átlag fölötti mértékben adják meg a halasztott fizetés kedvezményét partnereiknek. Tehát a magyar vállalkozások olyan tranzakcióknál is lehetővé teszik a halasztott utalást, amelyeknél a készpénz sokkal megbízhatóbb, biztonságosabb fizetési mód lenne. A szállítói hitelezés magyarországi elterjedtségének oka a vállalkozások forráshiánya – mondta az Adó Online megkeresésére Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Vadász György adószakértő, az OKISZ társelnöke mindemellett megemlítette a beszállítói kiszolgáltatottságot, ami az akár irreálisan hosszan halasztott fizetési mód elfogadása felé tereli a vállalkozásokat.
Az adószakértő szerint a tranzakciós adó valóban a bankkártya használat felé hajthatja a lakosságot, amely a kereskedelmi cégeknek költségnövekedést okozhat, illetve az új adó banki költségek növekedésén keresztül minden vállalkozásnak hátrányos. Arra is fölhívta azonban a figyelmet – hangsúlyozva, hogy mint érdekképviselőjük, a mikrovállalkozások irányában elfogult -, hogy a kisadózással, illetve a kisvállalati adózással a néhány fős vállalkozások olyan adózási előnyhöz jutnak, amely bőven ellensúlyozza ezeket a negatív hatásokat.
500 millió felett
A kisvállalati adót a legfeljebb 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg határ alatt.
500 millió forint a tervek szerint a bevételi határ az iparűzési adó szigorításánál is, ezen összeg fölött növekszik majd az iparűzési adó alapja, méghozzá az árbevétel szerint sávosan, progresszívan emelkedően.
|
Sávos lesz A költségvetési bizottság módosító javaslata szerint az iparűzési adó alapjánál az árbevételt csökkentő összeg „500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a, 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %- a vonható le.” Forrás: A költségvetési és számviteli bizottság módosító indítványa |
A szigorítás azért érinti fokozottan a kereskedelmi vállalkozásokat, mert itt jellemzően magas az adóalapból levonható összeg. Magas ugyanis az ELÁBÉ – az eladott áruk beszerzési értéken – aránya a teljes költségben, az ELÁBÉ pedig eddig minden további nélkül levonható volt az iparűzési adó alapjából. (A kereskedők mellett azokat a nagyobb vállalatokat is keményen érinti a változás, amelyek kiterjedt alvállalkozói körrel dolgoznak.)
Az 500 milliós forintos bevételi határ soknak tűnhet, de ez a kereskedelemben nem számít soknak, mivel az árrés az ágazat egyes szereplőinél legfeljebb a 20 százalékot éri el – mondta el az Adó Online-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. (Az árrés a nettó bevétel és az ELÁBÉ – azaz az eladott áruk beszerzési értéken – különbsége, s még messze van a profittól, hiszen az árrésből kell a bér-, rezsi-, s minden egyéb költséget is kigazdálkodni.)
Az 500 milliós alatti bevételi feltétel legfeljebb néhány fős vállalkozásoknál teljesülhet, a kisebb méretű boltoknál – mondta Vámos György, hozzátéve: nem lehet igazán jól az alapterület, vagy a foglalkoztatottak száma szerint behatárolni a kedvezményezett kört, hiszen nagyon sok tényező hat az árbevételre.
Az OKSZ főtitkára szerint az adóteher-növekedés, illetve az olyan – ma még nem is kalkulálható költségnövekedések, mint például a minimálbér-emelés hatása – részben, de nem teljes egészében beépül majd a végfogyasztói árakba. A kereskedők a gyenge lakossági kereslet miatt nem lesznek képesek áthárítani a fogyasztókra teljes egészében a költségeik növekedését. Ennek a következménye az lesz, hogy a vállalkozások a beruházásokon fognak spórolni, „lerongyolódik a kereskedelem” – fogalmazott a főtitkár. Nem arra kell gondolni, hogy a vállalkozás nem építtet új áruházat, hanem arra, hogy például nem festetnek ki – tette hozzá.
