Adózás koronavírus idején (4. rész) Koronavírus

A koronavírus-helyzet sokba kerül! Általában az egész emberiségnek is, de szűkebben Magyarországnak vagy akár az egyes családoknak, személyeknek is. A halálos áldozatokon túl az egészségügyi ellátás, a gazdasági visszaesés, a kilábalás költségei a legjelentősebbek. Ezeket a költségeket finanszírozni kell. Ideális esetben a teherviselő képesség alapján, amelynek megvalósítása kormányzati feladat. Erre Magyarországon felhatalmazást kapott a kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben.

Hasonló körülmények között minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgárai védelme érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát.

(részlet a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló T/10747. sz. törvényjavaslat általános indokolásából)

Cikksorozatunkban az adózással kapcsolatos intézkedéseket mutatjuk be, a részletes ismertetést – terjedelmi okokból is – mellőzzük, ehelyett a jogszabályokra hivatkozunk.

A cikksorozatunk első három részében az adózással kapcsolatos kedvezményeket, mentességeket mutattuk be. Az első rész 2020. május 18-án, a második rész május 21-én, a harmadik rész május 26-án jelent meg az Adó Online oldalán.

A sorozat befejező részében a kormányzat forrásteremtéssel kapcsolatos adórendelkezéseit mutatjuk be, nem mellőzve ezeknek hosszabb távú következményeit sem.

Gépjárműadó

Már az első bejelentéseknek része volt a gépjárműadó elvonása az önkormányzatoktól. Az erre vonatkozó szabályok a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV. 6.) kormányrendeletben jelentek meg (4.§, illetve a rendelet 1. sz. melléklete).

A 2020. évre vonatkozó költségvetési törvény (2019. évi LCCI. törvény) alapján a központi költségvetést illeti a belföldi gépjárműadó 60%-a (51,5 milliárd forint), a veszélyhelyzetre tekintettel a fennmaradó 40%-ot (34,4 milliárd forint) vonták el. Az nem változott meg, hogy a gépjárműadóval kapcsolatos eljárási feladatok: adó megállapítása, beszedése, ellenőrzése stb.) továbbra is az önkormányzatok kötelezettsége.

A gépjárműadó összességében nem jelentős bevétele az önkormányzatoknak, általában az önkormányzati költségvetésen belül 0,9-1,5% között mozog, viszont a kisebb önkormányzatoknál ez az arány jelentősen magasabb lehet. Ennek egyik oka az, hogy a kisebb önkormányzatok kevesebb helyi adót szednek, illetve vannak olyan települések, amelyek ügyes adópolitikával (pl. iparűzési adókedvezménnyel) magukhoz csábítottak szállítmányozó vállalkozásokat, és így a teherautó-flotta után jelentős bevételhez képesek jutni.

Ez eredményezhette azt, hogy a költségvetésen belüli gépjárműadó arány meghaladhatja a 30, 40, sőt 50%-ot is, illetve az egy lakosra jutó gépjárműadó-bevétel akár 80-180 ezer forint is lehet (nem szükséges részletezni, hogy ez nem a személyautó-állomány miatt van így!). Ilyen kiugróan magas gépjárműadó bevétele van például Csomád, Viszák, Komlóska, Nagypáli, Csehbánya településeknek. Egészen biztos, hogy a gépjárműadó elvonása ezeken a településeken pénzügyi válsághelyzetet eredményezett, a 2020-as költségvetésüket kénytelenek lesznek újratervezni.

Ez az anomália is csak arra mutat rá, hogy a helyi adózásban meglévő szélsőségek a gépjárműadóban is jelentkeznek (lásd erre vonatkozóan a helyi adózásról szóló írásunk 4. részét.

A helyzet „prolongálásáról” rendelkezik a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló T/10710. számú törvényjavaslat, amely alapján a gépjárműadó teljes összege a központi költségvetést illeti, miközben az eljárási feladatokat továbbra is az önkormányzatoknak kell ellátniuk. Az vajmi keveset segít, hogy az önkormányzatokat illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a (költségvetési törvényjavaslat 38.§).

Bankok különadója

Válsághelyzetben szokványosnak tekinthető intézkedés a bankok megsarcolása. Arra azért nem árt figyelni, hogy a bankok nem a saját pénzüket kezelik, hanem alapvetően a betétesek (magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek) pénzét, így ha a bank csődhelyzetbe kerül, azzal a betétesek is rosszul járnak, illetve gyakran az államnak kell segítséget nyújtani a konszolidálás érdekében. Erre számos példa volt az elmúlt három évtizedben!

A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetésekor döntött a törlesztések felfüggesztéséről (47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 1.§), illetve 55 milliárd forint összegű járványügyi különadó befizetésére is kötelezte a pénzügyi szervezeteket (108/2020. (IV. 14.) kormányrendelet). Ezt a járványügyi különadót a pénzügyi szervezetek különadóján felül kell megfizetni. Nem kis szépséghibája a különadóról szóló rendelkezésnek, hogy a látványcsapatsportok támogatását a különadónál is fontosabbnak tartja, ugyanis a támogatási összeget le lehet vonni a különadó számított összegéből.

A hitelintézetnek a különadót 2020. június 10. napjáig kell megállapítani, és az adókötelezettséget 2020. június 10. napjáig, 2020. szeptember 10. napjáig és 2020. december 10. napjáig egyenlő részletekben kell megfizetnie.

A különadó valójában egy a hitelintézetek által az államnak nyújtott kamatmentes kölcsönné alakul át, ugyanis az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló T/10314 törvényjavaslat 5.§-a szerint a bankok a következő öt évben a megfizetett veszélyhelyzeti különadóra adóbeszámítást alkalmazhatnak.

Nem adókérdés, de érdemes megjegyezni, hogy a bankrendszer kialakuló problémáinak (törlesztési moratórium és különadó) orvoslására konszolidálási programot is hirdettek. Az összesen 150 milliárd forintos keretösszegű csomag a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 187/2020. (V. 7.) kormányrendeletben található.

Kereskedelmi adó

Nincs új a nap alatt! A kiskereskedelmi tevékenységet végzőktől összesen 36 milliárd forint új adóbevételre számít a kormányzat. Erről a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV.14.) kormányrendelet szól. Az adófajta 2020. május 1-jén lépett hatályba, és a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos. Az adó 500 millió forintot meghaladó adóalap (lényegében a nettó árbevétel) esetén progresszív, mértéke 0,1; 0,4; 2,5%. A bevallási határidő május 31., a várható adó alapján havonta adóelőleget is kell fizetni.

Ilyen adó már hatályban volt 2010-12-ben (2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról), a 2013-tól való eltörlésére (vélhetően) azért került sor, mert a TESCO az Európai Unió Bíróságához fordult a kiskereskedelmi adó miatt. Ez év márciusában jelent meg az EU Bíróságának sajtóközleménye, amely szerint nem EU-jogellenes a kiskereskedelmi adó. Lásd még erre vonatkozóan az Adó Online írását is.

Túl nagy meglepetést nem okozott, hogy az EU Bíróságának döntését követően – tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre! – a kiskereskedelmi adót újból „beélesítették”, lényegében a 2010-12 évihez hasonló tartalommal, adómértékekkel. Annak érdekében, hogy a későbbi folyamatosság is biztosított legyen, a Kormány benyújtotta a kiskereskedelmi adóról szóló T/10315 sz. törvényjavaslatot, amely a veszélyhelyzet megszűnését követően is a kiskereskedelmi adót a magyar adórendszer szerves részeként kívánja működtetni.

Mivel az adófajta csak az 500 millió forintnál nagyobb árbevételű kiskereskedelmi tevékenységre terhel adót, ez a Tesco, a Spar, a Lidl, az Auchan, a Penny Market, az Aldi adókötelezettsége mellett néhány kisebb kereskedelmi tevékenységet folytatóra vonatkozik.

Különleges gazdasági övezetek

A járványügyi helyzetre hivatkozással adta ki a Kormány a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) számú rendeletét. A rendelet lehetőséget biztosít különleges gazdasági övezetek kijelölésére, amelynek területén a megyei önkormányzat vethet ki helyi adókat, majd az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóságnak kell ellátnia. A különleges gazdasági övezetben az érintett települési önkormányzatok nem adóztathatnak, illetve egyéb hatósági jogosítványaikat is elvonja a rendelet.

A rendelet 1.§-a szerint:

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre (a továbbiakban: veszélyhelyzet) tekintettel

a) a Kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított,

b) legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű,

c) a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és

d) munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgáló

helyszínt és annak közvetlen környezetét (a továbbiakban együtt: terület) a Kormány rendeletében különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja.

(2) A különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő harminc napon belül a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága a különleges gazdasági övezet területén lévő épület, épületrész, telek tekintetében, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést az állami adóhatóság részére – adókivetés céljából – átadja.

10. § (1) A közgyűlés által bevezetett helyi adók esetében az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

Még ugyanazon a napon megjelent a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) kormányrendelet, amely Göd területén a SAMSUNG gyárat (területét) minősítette különleges gazdasági övezetté, természetesen kizárólag a veszélyhelyzet idejére. Ezzel Göd területének 20%-át, iparűzési adóbevételének 50%-át csatornázták át a Pest Megye Önkormányzatához.

A jogszabályi rendelkezések végrehajtása nem lesz könnyű, különösen azért, mert a veszélyhelyzet megszűnésével a rendeletek is hatályukat vesztik, miközben igen valószínű, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontokra is tartalmaznak szabályokat a rendeletek. Ugyancsak nem lesz könnyű a települési és megyei önkormányzati hatásköröket, kötelezettségeket, szolgáltatásokat szétválasztani. Az biztos, hogy Göd sokat veszít ezzel, de legalább a jogászok jól fognak járni.

Hogy nem egyedi esetről, hanem hosszabb távú politikai szándékról van szó, jól mutatja, hogy május 12-én (most már szokásosan éjfél előtt pár perccel) benyújtotta a Kormány a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/10527 sz. törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat általános felhatalmazást ad a Kormánynak a Göd esetében már kipróbált módszerre, illetve biztosítja azt is, hogy Göd esetében is fenn lehessen tartani a létrehozott állapotot.

Kétségtelen tény, hogy a települési önkormányzatok adóztatási tevékenysége sok gonddal terhelt, erről részletesen írtunk „Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 4. rész” című írásban, de arra is utaltunk, hogy nem a vármegyerendszer irányába kellene elmozdulni. Sokkal inkább egy új – széleskörű egyeztetésen alapuló – önkormányzati törvényre van szükség!

Mi lesz a veszélyhelyzet után?

A veszélyhelyzet lassan múlik, a jogi értelemben vett veszélyhelyzet megszüntetésére vonatkozó (sarkalatos) törvényjavaslatot (T/10747. sz. javaslat) már benyújtotta a Kormány az Országgyűlésnek, illetve ehhez kapcsolódóan a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748. sz. (szintén sarkalatos) javaslatot.

Az átmeneti szabályok alapján valószínűsíthető, hogy július 1-jéig (de lehet, hogy már korábban) feloldják a veszélyhelyzetet) Erre a parkolás ingyenességére vonatkozó szabály július 1-jéig való kiterjesztése utal.

Maga az átmeneti törvényjavaslat igen terjedelmes, a 246 oldalas tervezet 395 paragrafust tartalmaz. Az adózás szempontjából annyiban érdemel figyelmet, hogy a veszélyhelyzet idején hozott adórendelkezéseket „szentesíti”, a veszélyhelyzet idejét követő időszakra áthúzódó szabályokat törvényben is kimondja (tehát e területen érdemi változásokat nem eredményez, csak a jogszerűséget teszi helyre). Az adószabályokra vonatkozóan e szabályok csak kiegészítik a korábban benyújtott egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló T/10314. sz. törvényjavaslatot, tehát az adórendelkezéseket a két javaslat elfogadását követően együttesen kell majd értelmezni.

Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok

A rendkívül sok intézkedés közül az adózás szempontjából a legfontosabb jogszabályok a következők (időrendben) – valamennyit megtalálhatja itt:

– 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről;

– 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről;

– 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről;

– 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről;

– 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról

– 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról;

– 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról;

– 116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól;

– 123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről;

– 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;

– 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről;

– 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről;

– 137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről;

– 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről;

– 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről;

– 187/2020. (V. 7.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről.

209/2020. (V. 15.) Korm. rendelet – a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentéséről

Fontos megjegyezni, hogy az intézkedések jelentős része a veszélyhelyzet megszűnését követően (erről az Országgyűlés fog dönteni) hatályát veszti, bár egyes intézkedések – igaz ez az adózás területén is (például a bevallási határidő eltolása) – hosszabb távon is érvényesülni fognak.


Kapcsolódó cikkek:


Adózás koronavírus idején (3. rész)
2020. május 26.

A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első két részében az intézkedések közgazdasági okait, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeit, a számviteli beszámoló és egyes adóbevallások halasztási lehetőségeit mutattuk be. A harmadik részben a méltányosságról, a fizetési kedvezményekről és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről lesz szó.

Adózás koronavírus idején (2. rész)
2020. május 21.

A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első részében az intézkedések közgazdasági okairól, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeiről volt szó. A második részben olyan szabályváltozásokat mutatunk be, amelyek a gazdasági tevékenységet végzők széles körét – vállalkozásokat, civil szervezeteket, magánszemélyeket – érintik, általában kedvező módon.

Adózás koronavírus idején (1. rész)
2020. május 18.

Nem túlzás azt állítani, hogy koronavírus járvány leállította a világgazdaság jelentős részét. Az idegenforgalom, a rendezvényszervezés, a szállodaipar, a vendéglátás, a közlekedés a legközvetlenebb károsultak, de a közvetett hatások miatt számos más ágazatban is visszaesett a kereslet. A gazdasági összeomlás elkerülése érdekében sürgős kormányzati intézkedésekre volt és van szükség. Ez egyrészt a válságágazatok megsegítését, másrészt az ehhez szükséges források biztosítását jelenti.