A különadók és extraprofit adók ismerete elengedhetetlen a gazdasági szereplők számára. Ezek jelentős terhet képviselnek az érintett vállalatok számára, amelyekkel a pénzügyi tervezés során kalkulálni kell a versenyképesség fenntartásának érdekében. Cikkünk abban hivatott segíteni, hogy röviden összefoglalja az ezen adónemeket érintő 2023-as nyári változásokat.
A bankok állampapír-vásárlással csökkenthetik extraprofit-adójukat, a nagy kiskereskedelmi láncok terhelése tovább nő – szerda éjszaka megjelent kormányrendeleteket ismertetett a Portfolio.
A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.
Az extraprofit-adók érdemi adóemelést jelentenek, és illeszkednek a kormány adóstratégiájához, amely a jövedelemmel szemben inkább a fogyasztást adóztatja. Az unió vélhetően nem emel kifogást az adócsomag egyetlen eleme ellen sem. A különadókat egyesével elemeztük dr. Fischer Ádámmal, a Niveus partnerével.
A hétvégén bejelentett különadók szabályozását ismerteti és értelmezi a BDO.
2022-ben a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, az adó kulcsa pedig 10 százalék. Ennek megfelelően az OTP magyarországi csoporttagjait idén 78,3 milliárd forintnyi befizetési kötelezettség terheli – közölte a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Nem tétlenkedett a pünkösdi hosszú hétvégén a kormány. A kabinet háromnapos ülést tartott Sopronban, ahol elfogadták a már beharangozott különadókat, amelyek a hétvégén már hatályba is léptek. Mutatjuk a sokszor nem egyszerű részleteket.
A pénzügyminiszter szerint az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy nehéz időkben is számíthat az ország a magyar pénzintézetekre.
A koronavírus-helyzet sokba kerül! Általában az egész emberiségnek is, de szűkebben Magyarországnak vagy akár az egyes családoknak, személyeknek is. A halálos áldozatokon túl az egészségügyi ellátás, a gazdasági visszaesés, a kilábalás költségei a legjelentősebbek. Ezeket a költségeket finanszírozni kell. Ideális esetben a teherviselő képesség alapján, amelynek megvalósítása kormányzati feladat. Erre Magyarországon felhatalmazást kapott a kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben.
A multinacionális kereskedelmi láncok 36 milliárd, a bankok 55 milliárd forintot fizetnek majd be a járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását célzó alapokba. A kormány pénzt von el a tárcáktól, az önkormányzatoktól és a pártoktól is.
