Adózási kihívásokkal is járnak a nemzetközi üzleti utak

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 4.
Címkék:
Rovat:
A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli – derül ki a Deloitte üzleti utazásokat vizsgáló felmérésből. A téma rengeteg vállalkozást érint, a kutatásban résztvevő társaságok 95 százalékánál vesznek részt a munkavállalók különböző nemzetközi üzleti utazásokon.

A Deloitte a világ több országában, jellemzően HR, pénzügyi, adó és jogi területen dolgozó több száz szakember válaszai alapján mérte fel a munkáltatók általános felkészültségét és azt, hogy milyen lépéseket tesznek a lehetséges kockázatok feltárása és kezelése érdekében.

A felmérés szerint a vizsgálatba bevont vállalatok 26 százalékánál az érintett dolgozók munkaidejük több mint 20 százalékát külföldön töltik. A kutatásból megállapítható, hogy míg a rövid vagy hosszú távú kiküldetésben résztvevő munkavállalókat és utazásaikat a munkáltatók jellemzően rögzítik saját rendszerükben és megfelelő belső folyamatokkal, szabályzatokkal kezelik az esetleges kihívásokat, addig a nemzetközi üzleti utak (tréningek, tárgyalások, pár napos külföldi utak) körülményeit a munkáltatók nem feltétlenül követik.

A felmérés során adott válaszokból kiderült, hogy a munkáltatók 61 százaléka felismeri az üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges személyi jövedelemadó és bérszámfejtési kockázatokat, azonban mintegy 41 százalékuk esetében a kérdés nem kerül előtérbe. A válaszadók 45 százaléka nem is követi a munkavállalók utazásait adó, illetve bérszámfejtési szempontból.

Az ezzel kapcsolatos legnagyobb akadályt a munkáltatók az üzleti utak követésére alkalmas belső rendszerek és folyamatok hiányában látják. Abban az esetben pedig, ha a belső folyamatok, rendszerek alkalmasak az utazások követésére, a megfelelő bérszámfejtés kapcsán a legnagyobb problémát a belső erőforrások szűkössége okozza, ami a válaszadók majdnem 60 százalékánál fejtörést okoz.

A vizsgálat egyik meglepő eredménye, hogy a második legjelentősebb probléma az, hogy a munkavállalók mintegy negyedének fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövedelmük a bázisországuktól eltérő helyen kerüljön adóztatásra. Az érintett országok jogszabályai valamint a nemzetközi egyezmények alapján azonban ez természetesen nem egyéni döntés kérdése” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Meglepő az is, hogy a munkáltatók mindössze 9 százaléka kezeli napi szinten az üzleti utazások során felmerülő bérszámfejtési kérdéseket és csupán további 11 százaléknak áll szándékában a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a kérdés kezelésére. További figyelemfelkeltő adat, hogy a kérdést kezelő vállalkozások mindössze 18 százaléka elégedett a jelenleg e célra kialakított belső rendszerekkel.

A felmérés adataiból összességében megállapítható, hogy ugyan a munkáltatók nagy része már felismeri a külföldi üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges kockázatokat, azonban a vállalati folyamatoknak még nem képezi szerves részét ennek napi szintű követése, kezelése, illetve a folyamatot elősegítő rendszerek fejlesztése” – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A teljes tanulmány itt érhető el.


Kapcsolódó cikkek:


Sokkal több adó folyt be eddig a tavalyinál
2019. augusztus 23.

2019 első hét hónapjában általános forgalmi adóból 410,8  milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 127,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból pedig 57,0 milliárd forinttal volt magasabb bevétele a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Kis magyar pénztörténet – 1. rész
2019. augusztus 23.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk első részében az Árpád-házi uralkodók pénzkibocsátását és Károly Róbert pénzreformját mutatjuk be.

Sokat veszített Szerbia a koszovói büntetővám miatt
2019. augusztus 22.

Mintegy 298 millió eurót (97,64 milliárd forint), vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő összeget veszített Szerbia tavaly november óta azért, mert a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek
2019. augusztus 22.

Uniós áfaváltozások 2020-tól – vevői készletek

2020-tól két különböző uniós országban működő eladó és vevő minden országban azonos feltételek alapján mentesül az extra adóadminisztráció és adóbejelentkezési kötelezettség alól - írja az RSM blogja.