Adózási kihívásokkal is járnak a nemzetközi üzleti utak

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 4.
Címkék:
Rovat:
A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli – derül ki a Deloitte üzleti utazásokat vizsgáló felmérésből. A téma rengeteg vállalkozást érint, a kutatásban résztvevő társaságok 95 százalékánál vesznek részt a munkavállalók különböző nemzetközi üzleti utazásokon.

A Deloitte a világ több országában, jellemzően HR, pénzügyi, adó és jogi területen dolgozó több száz szakember válaszai alapján mérte fel a munkáltatók általános felkészültségét és azt, hogy milyen lépéseket tesznek a lehetséges kockázatok feltárása és kezelése érdekében.

A felmérés szerint a vizsgálatba bevont vállalatok 26 százalékánál az érintett dolgozók munkaidejük több mint 20 százalékát külföldön töltik. A kutatásból megállapítható, hogy míg a rövid vagy hosszú távú kiküldetésben résztvevő munkavállalókat és utazásaikat a munkáltatók jellemzően rögzítik saját rendszerükben és megfelelő belső folyamatokkal, szabályzatokkal kezelik az esetleges kihívásokat, addig a nemzetközi üzleti utak (tréningek, tárgyalások, pár napos külföldi utak) körülményeit a munkáltatók nem feltétlenül követik.

A felmérés során adott válaszokból kiderült, hogy a munkáltatók 61 százaléka felismeri az üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges személyi jövedelemadó és bérszámfejtési kockázatokat, azonban mintegy 41 százalékuk esetében a kérdés nem kerül előtérbe. A válaszadók 45 százaléka nem is követi a munkavállalók utazásait adó, illetve bérszámfejtési szempontból.

Az ezzel kapcsolatos legnagyobb akadályt a munkáltatók az üzleti utak követésére alkalmas belső rendszerek és folyamatok hiányában látják. Abban az esetben pedig, ha a belső folyamatok, rendszerek alkalmasak az utazások követésére, a megfelelő bérszámfejtés kapcsán a legnagyobb problémát a belső erőforrások szűkössége okozza, ami a válaszadók majdnem 60 százalékánál fejtörést okoz.

A vizsgálat egyik meglepő eredménye, hogy a második legjelentősebb probléma az, hogy a munkavállalók mintegy negyedének fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövedelmük a bázisországuktól eltérő helyen kerüljön adóztatásra. Az érintett országok jogszabályai valamint a nemzetközi egyezmények alapján azonban ez természetesen nem egyéni döntés kérdése” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Meglepő az is, hogy a munkáltatók mindössze 9 százaléka kezeli napi szinten az üzleti utazások során felmerülő bérszámfejtési kérdéseket és csupán további 11 százaléknak áll szándékában a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a kérdés kezelésére. További figyelemfelkeltő adat, hogy a kérdést kezelő vállalkozások mindössze 18 százaléka elégedett a jelenleg e célra kialakított belső rendszerekkel.

A felmérés adataiból összességében megállapítható, hogy ugyan a munkáltatók nagy része már felismeri a külföldi üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges kockázatokat, azonban a vállalati folyamatoknak még nem képezi szerves részét ennek napi szintű követése, kezelése, illetve a folyamatot elősegítő rendszerek fejlesztése” – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A teljes tanulmány itt érhető el.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.