Adózási kihívásokkal is járnak a nemzetközi üzleti utak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli – derül ki a Deloitte üzleti utazásokat vizsgáló felmérésből. A téma rengeteg vállalkozást érint, a kutatásban résztvevő társaságok 95 százalékánál vesznek részt a munkavállalók különböző nemzetközi üzleti utazásokon.

A Deloitte a világ több országában, jellemzően HR, pénzügyi, adó és jogi területen dolgozó több száz szakember válaszai alapján mérte fel a munkáltatók általános felkészültségét és azt, hogy milyen lépéseket tesznek a lehetséges kockázatok feltárása és kezelése érdekében.

A felmérés szerint a vizsgálatba bevont vállalatok 26 százalékánál az érintett dolgozók munkaidejük több mint 20 százalékát külföldön töltik. A kutatásból megállapítható, hogy míg a rövid vagy hosszú távú kiküldetésben résztvevő munkavállalókat és utazásaikat a munkáltatók jellemzően rögzítik saját rendszerükben és megfelelő belső folyamatokkal, szabályzatokkal kezelik az esetleges kihívásokat, addig a nemzetközi üzleti utak (tréningek, tárgyalások, pár napos külföldi utak) körülményeit a munkáltatók nem feltétlenül követik.

A felmérés során adott válaszokból kiderült, hogy a munkáltatók 61 százaléka felismeri az üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges személyi jövedelemadó és bérszámfejtési kockázatokat, azonban mintegy 41 százalékuk esetében a kérdés nem kerül előtérbe. A válaszadók 45 százaléka nem is követi a munkavállalók utazásait adó, illetve bérszámfejtési szempontból.

Az ezzel kapcsolatos legnagyobb akadályt a munkáltatók az üzleti utak követésére alkalmas belső rendszerek és folyamatok hiányában látják. Abban az esetben pedig, ha a belső folyamatok, rendszerek alkalmasak az utazások követésére, a megfelelő bérszámfejtés kapcsán a legnagyobb problémát a belső erőforrások szűkössége okozza, ami a válaszadók majdnem 60 százalékánál fejtörést okoz.

A vizsgálat egyik meglepő eredménye, hogy a második legjelentősebb probléma az, hogy a munkavállalók mintegy negyedének fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövedelmük a bázisországuktól eltérő helyen kerüljön adóztatásra. Az érintett országok jogszabályai valamint a nemzetközi egyezmények alapján azonban ez természetesen nem egyéni döntés kérdése” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Meglepő az is, hogy a munkáltatók mindössze 9 százaléka kezeli napi szinten az üzleti utazások során felmerülő bérszámfejtési kérdéseket és csupán további 11 százaléknak áll szándékában a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a kérdés kezelésére. További figyelemfelkeltő adat, hogy a kérdést kezelő vállalkozások mindössze 18 százaléka elégedett a jelenleg e célra kialakított belső rendszerekkel.

A felmérés adataiból összességében megállapítható, hogy ugyan a munkáltatók nagy része már felismeri a külföldi üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges kockázatokat, azonban a vállalati folyamatoknak még nem képezi szerves részét ennek napi szintű követése, kezelése, illetve a folyamatot elősegítő rendszerek fejlesztése” – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A teljes tanulmány itt érhető el.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.