Adózói kérdések a behozatali szabályozásról (4. rész)


Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.

A sorozat előző részeit itt találja.

Az adózói kérdések viszonylag egyszerűen csoportosíthatóak bizonyos témák köré. Az elmúlt hetekben a regisztrációval kapcsolatosan felmerült kérdések közül szemezgettünk. Ezt a témakört az alábbi három kérdéssel zárjuk.

Újra vegyünk egy, az unióban letelepedett vállalkozást, amely a cége nevében ömlesztve importál kis értékű termékeket abban a tagállamban, ahol letelepedett. A vámkezelést követően a termékeket a letelepedési helyem szerinti tagállamban lévő vevők számára értékesíti. Adózó kérdése az volt, hogy kell-e regisztrálnia az IOSS-ben ezekre az ügyletekre.

Nem, ezekre az ügyletekre nem lehet regisztrálni az IOSS-ben. Nem használható az IOSS, ha kis értékű termékeket saját nevében importál, majd e termékeket a hazájában lévő vevőknek továbbértékesíti. Az áruk behozatala tekintetében az áruk EU-ba történő beléptetésére és behozatalára vonatkozó általános szabályokat (normál vagy egyszerűsített eljárás) kell követnie – a részletek az Európai Unióba történő beléptetésre és behozatalra vonatkozó vámalakiságokról szóló iránymutatásban találhatóak. A letelepedés helye szerinti tagállamban a vevőknek történő későbbi értékesítések a belföldi értékesítésekre vonatkozó általános szabályok szerint történnek. Ezeket az értékesítéseket szerepeltetnie kell a belföldi áfa-bevallásában.

Vegyünk egy újabb az EU-ban letelepedett vállalkozást, aki saját nevében ömlesztve importál kis értékű termékeket abban a tagállamban, ahol letelepedett. A vámkezelést követően a termékeket a letelepedési helyem szerinti tagállamban lévő vevőknek, valamint más uniós tagállamokban lévő vevőknek értékesíti. Kell-e regisztrálnia az IOSS-ben ezekre az ügyletekre?

Ez a példa az előző kérdéstől, csak az uniós értékesítési reláció meglétében tér el. Ezekre az ügyletekre sem használhatja az IOSS-t, mivel az értékesítésre csak azt követően kerül sor, hogy adózó már importálta a terméket az EU-ba. Adózó letelepedési helye szerinti tagállamban lévő vevőknek történő értékesítések a belföldi értékesítésekre vonatkozó általános szabályok szerint történnek. Ezeket az értékesítéseket a belföldi áfa-bevallásában kell feltüntetnie. A más uniós tagállamokban (azaz a termékek rendeltetési helye szerinti tagállamban) lévő vevők részére teljesített értékesítések utáni áfa bevallására, beszedésére és megfizetésére adózónak két lehetősége van: i) regisztrál közvetlenül minden olyan tagállamban, ahová a termékeket küldi vagy ii) az uniós szabályozás szerint jár el.

Végül nézzünk szintén egy az unióban vagy azon kívül letelepedett vállalkozást, amely árukat hoz be a Közösségbe, ahol az uniós vevők számára történő értékesítés előtt vámraktárba helyezik őket. Használhatja-e az IOSS-t ezekre a tranzakciókra?

Nem, ezekre a tranzakciókra nem használhatja az IOSS-t. Ha az áruk már az EU-ban vannak, adózó nem használhatja az IOSS-t, mivel az IOSS használatának egyik feltétele az, hogy az árukat az értékesítő vagy a nevében eljáró személy harmadik országból vagy harmadik területről adja fel vagy fuvarozza el az uniós vevők számára. Továbbá a végső felhasználásra vagy fogyasztásra szánt termékek nem helyezhetők vámraktárba.

Adózónak el kell távolítania az árut a vámraktárból, és szabad forgalomba kell bocsátania az EU-ban, amely után be kell fizetnie (az import szerinti tagállamban alkalmazandó áfa-kulccsal számított) áfát és a vámokat (adott esetben) (részletek szintén az Európai Unióba történő belépésre és behozatalra vonatkozó vámalakiságokról szóló iránymutatásban találhatóak). Ezt követően adózónak annak a tagállamnak a hozzáadottérték-adóját kell felszámítania, ahová a termékeket feladják/fuvarozzák. Amennyiben az adóalany több uniós tagállamban is rendelkezik vevővel, akkor az uniós szabályozás szerint is eljárhat.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.