Áfa: fontos kérdések és válaszok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kizárólag készpénzben, vagy átutalással is fizethet a vevő, ha nyugtát kapott? Nyílt végű lízing esetén mikor kezdődik a megfigyelési időszak? Hogyan számlázható a bútor-összeszerelés? Fontos kérdéseket és válaszokat idézünk az Adó szaklapból.

Bizonylatolás átutalással való fizetés esetén

Azt lenne a kérdésem, hogy ha szolgáltatást nyújtok, és erről nyugtát adok a vevőnek, akkor a vevő a nyugtán szereplő összeget kizárólag készpénzben fizetheti meg, vagy esetleg jogszerű az összeg azonnali utalással történő kiegyenlítése is?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóalanynak akkor van lehetősége számla kibocsátása nélkül (nyugta kibocsátásával) értékesíteni, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany (és nem jogi személy), és az ügylet ellenértékét az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal kiegyenlíti, és az ügylet áfával számított ellenértéke nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő az ügyletről nem kér számlát.

Az előzőekre figyelemmel, amennyiben a vevő átutalással fizeti meg az ellenértéket, akkor nem teljesülnek az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott feltételek, így Ön nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Nincs akadálya viszont nyugta kiállításának a készpénzzel történő fizetésen túl például abban az esetben sem, ha a vevő bankkártyával fizet. (2020. december 22.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Áfa tv. 163. § (1) bekezdés a) pont

– Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont

áfa kérdés-válaszFigyelési időszak nyílt végű lízing esetén

Ingatlan figyelési időszakával kapcsolatban lenne kérdésem. Ha egy cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében, a maradványérték megfizetésével jutott lakóingatlanhoz, honnan számítódik a 240 hónapos megfigyelési időszak? A lízing kezdő időpontjától (áfatörvény szerint szolgáltatás), vagy a maradványérték megfizetésétől (ami értékesítés az áfatörvény szerint)? Személygépkocsi esetében is ugyanez a kérdés merül fel. Honnan számítódik a figyelési időszak?

A kérdésben említett nyílt végű lízing lényege, hogy – szemben a zárt végű lízinggel – a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbevevő tulajdonába, hanem a felek később állapodnak meg abban, hogy a futamidő lejártával a lízingbevevő a terméket maradványértéken megveszi-e vagy sem.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 4. pontjában foglaltakra tekintettel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak (bérbevételnek) minősül az áfa rendszerében, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ebből következően a tulajdonjog-átszállást automatikusan nem eredményező nyílt végű lízingügylet az áfa szempontjából bérbeadásnak (szolgáltatásnyújtásnak) tekintendő.

A futamidő lejártával a lízingbevevőt elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben nem él ezzel a jogával, akkor a termék visszakerül a lízingbeadóhoz. Ezzel szemben, ha a lízingbevevő úgy dönt, hogy a terméket maradványértéken megvásárolja, akkor a bérbeadást követően egy másik, az Áfa tv. alkalmazásában az előzőtől független ügylet – az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés – valósul meg.

A kérdésben felvázolt konstrukció – a lízingbevevő a futamidő végén, maradványértéken megvásárolja a lízingbeadótól a nyílt végű pénzügyi lízingbe vett terméket (lakóingatlant vagy személygépkocsit) – során tehát két önálló ügylet, egy szolgáltatásnyújtás (bérbeadás), majd ezt követően egy termékértékesítés teljesül.

Mivel az előzőek szerint a nyílt végű pénzügyi lízingbe vett ingatlan vagy ingó termék bérelt, vagyis nem a társaság tulajdona, ezért nem tekinthető a társaság Áfa tv. 259. § 21. pontja szerinti tárgyi eszközének. Ennek megfelelően a nyílt végű pénzügyi lízing futamideje alatt a tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciós szabályok alkalmazása nem merül fel. Az Áfa tv. 135. §-a ugyanis a tárgyi eszközökre vonatkozóan határoz meg egy adott időintervallumot – figyelési időszakot –, amely időtartam alatt évente szükséges vizsgálni a használat jellegének változását.

Az Áfa tv. 135. §-a szerinti tárgyieszköz-korrekció tehát csak a futamidő lejártát követően alkalmazandó, amikor a társaság a terméket maradványértéken megvásárolja, és tárgyi eszközként rendeltetésszerű használatba veszi. A figyelési időszak kezdete a rendeltetésszerű használatbavétel hónapja. (2020. december 22.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Áfa tv. 135. §

– Áfa tv. 259. § 4. pont

áfa kérdés-válaszBútor összeszerelésének bizonylatolása

Adott egy egyéni vállalkozás, melynek fő tevékenységi köre „beépített bútor beszerelése, javítása”, melléktevékenysége pedig „M.n.s egyéb épületasztalos szerkezet szerelése, javítása”. Jelenleg ez a vállalkozó csak összeszerelési munkálatokat végez műhely/telephely hiánya miatt. Most tehát a lapszabászatról és a munkalapokról a számlát a megbízó nevére kéri, ő pedig csak az összeszerelési munka díját számlázza ki a megbízó felé.

A jövőben azonban szeretne változtatni az üzleti modellen. Kérdésünk az lenne, hogy számlázhat-e beépített bútorok szerelését (tehát anyagot és munkadíjat is), ha neki költségként ott lenne a vállalkozó nevére szóló bútorlap és lapszabászat számlája. A vállalkozó végzettsége bútorasztalos.

A kérdéses esetben egy vállalkozó jelenleg csak bútor-összeszerelést végez, a bútorlapokat nem ő gyártja, hanem más cégtől rendeli meg a megbízója nevében. Tehát a gyártó cég a bútorlapokról a számlát közvetlenül a megbízó felé állítja ki, a vállalkozó pedig csak a szerelés díját számlázza. A kérdése pedig arra irányult, hogy továbbra is kiszámlázhatja-e bútorszerelésként az ügyletet, ha már nemcsak szerelési szolgáltatást nyújtana, hanem az anyagot is ő adná hozzá.

A kérdéses esetben értelmezésünk szerint tehát a vállalkozó már a komplett bútort értékesítené összeszereléssel, tehát nem szerelési szolgáltatást nyújtana, hanem terméket értékesít, és a termékértékesítés járulékos szolgáltatásaként nyújtana szerelési szolgáltatást is.

Amennyiben a felek közötti szerződés szállítási tartalmú (a szekrények gyártására, leszállítására irányul), tehát a felek akarata a termék tulajdonjogának átadása, ezért az ügylet elsődlegesen termékértékesítés, míg a szerelés csak a termékértékesítés megvalósulását segíti elő, akkor a szerelési szolgáltatás ellenértéke mint járulékos költség – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.). 70. § (1) bekezdés b) pontja értelmében – a termékértékesítés adóalapjába tartozik, és a termékértékesítés adójogi sorsában osztozik.

Ha tehát a felek szerződéses akarata a termék tulajdonjogának átadására, a szekrény (mint birtokba vehető dolog) létrehozására és a megrendelő rendelkezésére bocsátására irányul, akkor az ügylet termékértékesítésként ítélendő meg, a számlát is termékértékesítésként kell kiállítani róla, nem szerelési szolgáltatásként. A vállalkozó végzettségének ebből a szempontból nincs jelentősége, ahogy annak sincs, hogy nem rendelkezik saját műhellyel (2020. december 22.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pont


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.