Áfa-visszaigénylési ügyben döntött az EU bírósága

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. július 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áfa-visszaigénylés, késedelmes céges adatszolgáltatás, késedelmi kamat igénylése a NAV-tól, jogosulatlan visszaigénylés – az ezekkel a fogalmakkal körülírható ügyleteket tisztábban látjuk az Európai Bíróság minapi ítélete nyomán – derül ki a Crowe FST nemzetközi adótanácsadó- és könyvvizsgáló cég közleményéből.


Egy gabonakereskedelemben érdekelt magyar cég az áfa-bevallásában több milliárd forint adó visszatérítését igényelte a hatóságtól, amely az évekig húzódó ellenőrzés során iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta a vállalatot. Mivel a cég nem jutott hozzá a neki visszajáró pénzösszeghez, az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte, ugyanakkor a NAV megtagadta annak kifizetését arra hivatkozva, hogy a szükséges iratokat nem kapta meg a cégtől, vagyis a vállalkozás maga is hozzájárult az adó-visszatérítéssel kapcsolatos elhúzódó folyamathoz. Az Európai Bíróság július 6-ai ítélete alapján ezentúl már akkor is járhat késedelmi kamat az adózónak, ha a NAV már bírságolt a szükséges iratok hiánya miatt, és a visszautalás az adózó késedelmes adatszolgáltatása után várat magára.

„Az eset jól mutatja, hogy elhúzódó ellenőrzés során mindenképpen érdemes megfontolni az utólagos kamatigénylést, mivel számos gyakorlati példa igazolja, hogy jogos ügyekben igenis megfizeti a kamatot az adóhivatal” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember hozzátette: a kiutalást ezért csak akkor érdemes kérelmeznie az adózónak, amikor az ellenőrzés során várhatóan szükséges iratok – számlák, banki kimutatások, vámhatározatok, esetleges export-ügyletek esetén a kiléptetés tényét igazoló iratok – már rendelkezésre állnak.

Az Európai Bíróság friss döntése miatt ugyanakkor az adóhatóság az eddigi gyakorlatához képest akár még szigoríthat is egyes esetekben, mivel olyan ügyekben, ahol az adózó az alátámasztó iratokat nem tudja teljes körűen bemutatni, ott a hatóság nem lesz hajlandó hosszabb ideig várni a hiányzó dokumentumokra. „Ilyen esetekben a hatóság akár el is utasíthatja a nem megfelelően alátámasztott összeg kiutalását, a jogosulatlan visszaigénylés után pedig legfeljebb 50%-os bírságot is megállapíthat” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.

A hatályos törvények alapján eddig is járt kamat a késedelmesen kiutalt összegek után, amennyiben a NAV határozata nem találta legalább a visszaigényelt összeg 30%-át jogosulatlannak és a kiutalást nem az adózó mulasztása akadályozta. Ugyanakkor ez sokszor azt jelentette a gyakorlatban, hogy a hatóság nagy mennyiségű adatot nagyon rövid határidővel (például: 3 munkanap) kért be az érintett adózótól, majd ha ezt a cég nem tudta teljesíteni, a hatóság rögtön bírságolt. Így később bármilyen hosszan is húzódott el végül a kiutalás, a cégnek lehetősége sem volt a NAV-tól utólag kamatot igényelnie, hiszen a kiutalás előtti ellenőrzés során ő maga sem teljesített minden adatkérést időben.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.