Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közösségen kívüli export nem veszíti el az áfamentességet automatikusan egyetlen határidő elmulasztástól – olvasható a Deloitte hírlevelében.
A Kúria felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálta, összeegyeztethető-e a direktívával azon, áfatörvényben előírt, exportra vonatkozó mentességi feltétel, amelynek értelmében a harmadik országba értékesített terméknek 90 napos határidőn belül igazoltan el kell hagynia a Közösség területét.
A peres eljárásban vizsgált tényállás szerint az adóalany harmadik országba értékesített termékeket, amelyek számos esetben az áfatörvényben előírt határidőn túl hagyták el a Közösség területét. Az adóalany az ügyleteket ennek ellenére adómentes exportértékesítésként kezelte, ami miatt az adóhatóság az ellenőrzés során adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg.
A Kúria azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz: ellentétes-e a Direktívával az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján pusztán egy határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy az adóalany véglegesen elveszíti az adott értékesítésre vonatkozó adómentesség alkalmazásának lehetőségét.
Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben ismerteti: az EB ítéletében kimondta, hogy alkalmazhatóak ugyan bizonyos korlátozó intézkedések az adómentességek helyes alkalmazása, valamint az esetleges adócsalás megelőzése céljából, ezek azonban nem sérthetik a jogszabályok célkitűzéseit. Az adott ügyben vizsgált határidő lejártát követően történő kiléptetés olyan jogvesztéssel jár, amely nem biztosít lehetőséget az adóalanynak arra, hogy a határidő túllépése okán fizetett adót utóbb visszakapja, amennyiben a kiléptetés később mégis igazoltan megtörténik.
ADÓMOZAIK 2014 |
---|
Értesüljön az újdonságokról a nemzetgazdasági tárca, a NAV és az OEP szakembereitől, jöjjön el 2014. január 21-22-én kétnapos szakmai konferenciánkra! Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14. |
Erre tekintettel az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes a Direktívával az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján pusztán egy határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy az adóalany véglegesen elveszíti az adott exportértékesítésre vonatkozó adómentesség alkalmazásának lehetőségét.
Az ítélet következtében a jogvesztő határidőt 2014. január 1-étől oly módon módosították, hogy az adóalany köteles az értékesítésen áfát felszámítani a 90 napos határidőt követően, azonban a fizetendő adót utólag csökkenteni lehet, amennyiben a kiléptetés igazoltan megtörténik az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül.
Az adózók adóvisszatérítés iránti kérelemmel élhetnek a korábbi időszakok tekintetében is, amennyiben a kérdéses ügyleteket eleve nem mentes exportként vallották be, vagy az adóhatóság utólagos ellenőrzés keretében kérdőjelezte meg az adómentesség alkalmazását. Az adó-visszatérítés csak olyan időszakok esetében kezdeményezhető, amelyek az ítélet kihirdetésének időpontjában, vagyis 2013. december 19-én még nem évültek el, valamint figyelemmel kell lenni a kérelem benyújtására nyitva álló 180 napos jogvesztő határidőre, amelyet szintén az ítélet kihirdetésének a napjától kell számítani.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!