Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A családi kedvezménnyel kapcsolatos változások és az új családi járulékkedvezmény szabályai jelentős változásokat hoztak az adóelőleg-fizetésben. Az Adó szaklap írásában áttekinti az adóelőleg meghatározásának szabályait, illetve a témához kapcsolódóan – a teljesség igénye nélkül – bemutatja a családi kedvezmény, valamint a családi járulékkedvezmény rendelkezéseit.
A magánszemély adóköteles jövedelmét terhelő személyi jövedelemadót naptári évenként kell bevallani. Az Szja-törvény rendelkezései szerint adót vagy év végén, a bevallás benyújtásakor, vagy év közben adóelőlegként kell megfizetni. Az összevont adóalapba tartózó – önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből, valamint egyéb jövedelemből származó – jövedelmeket adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli. Az adóelőleg megállapításáról, bevallásáról és megfizetéséről az Szja-törvény IX. fejezete (46–49. §) rendelkezik. Az adóelőlegre vonatkozó szabályok célja az, hogy a magánszemély jövedelméből levont és megfizetett adóelőleg összege minél pontosabban közelítse meg a magánszemély éves adójának összegét.
A könnyebb érthetőség érdekében először ismerkedjünk meg a családi kedvezmény (a példákban rövidítve: csk) és változásainak, valamint az új családi járulékkedvezmény (a példákban rövidítve: csjk) adóelőleget érintő szabályaival, valamint e változásokra tekintettel bemutatjuk az Szja-törvény adóelőlegre vonatkozó szabályait.
A családi kedvezmény
Röviden fogalmazva: a családi kedvezményt a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak létszámától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti. E kedvezmény összegével az összevont adóalap csökkenthető, akár év közben is, például a magánszemély által a munkáltatónak adott adóelőleg-nyilatkozat alapján.
Röviden tekintsük át az alapszabályokat:
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
– egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
– három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:
– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
= vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
= szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
– a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Az utóbbi két esetben a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
A családi kedvezmény szabálya továbbra is megkülönbözteti a kedvezményezett eltartotti és az eltartotti kört.
Kedvezményezett eltartottnak minősül:
– az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
– az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartottként kell figyelembe venni:
– a kedvezményezett eltartottat,
– azt, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónap az a hónap,
– amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
– amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
– amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
| ADÓMOZAIK 2014 |
|---|
Értesüljön az újdonságokról a nemzetgazdasági tárca, a NAV és az OEP szakembereitől, jöjjön el 2014. január 21-22-én kétnapos szakmai konferenciánkra! Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14. |
Elvált szülők esetében előfordulhat, hogy jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket és a családi pótlékra 50–50 százalékos arányban jogosultak. A korábbi években az Szja-törvény nem szabályozta, hogy a felváltva gondozott gyermek után hogyan kell a családi kedvezményt igénybe venni. Azonban az Szja-törvény 2014. január 1-jétől hatályos 29/B. § (1e) bekezdése alapján már ez a probléma is megoldottá vált. Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50–50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül.
A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél – valamint a szülők házastársainál – kedvezményezett eltartottnak minősül, azonban a szülők (volt házastársak) a közös gyermekre tekintettel megállapított családi kedvezmény összegét 50 százalékban érvényesíthetik.
Ezen rendelkezéshez kapcsolódó új szabály, hogy a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
Fontos megjegyezni, hogy az eltartottak számát mindig jogosultanként és nem családonként kell figyelembe venni.
A családi kedvezmény év közbeni érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az adóelőleg megállapításáig írásban nyilatkozzon a kedvezmény igénybevételéről.
Amennyiben a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély is jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. Megjegyezzük, hogy év közben kizárólag a jogosultak vehetik – akár közösen – igénybe a családi kedvezményt. A jogosult év végén tudja megosztani a családi kedvezményt a jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával.
Számlázási szabályok 2014-benSzakmai fórum és képzés: 2014. január 30. Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV Jelentkezzen most! |
|---|
A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell:
– a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);
– minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
– a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást az adóbevallás elévüléséig meg kell őrizni, mert az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során kérheti.
A magánszemély a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot csak az – Szja-törvény 46. § (6) bekezdése szerinti – adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat.
Azok a magánszemélyek sincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből, akik nem munkáltatónak minősülő kifizetőtől szereztek jövedelmet. Ilyen lehet például, ha a magánszemély megbízási szerződés keretében szerez rendszeresen jövedelmet. Ebben az esetben a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatot az adóelőleg megállapítása során.
Abban az esetben is érvényesítheti a magánszemély a családi kedvezményt, ha az adóelőleg fizetésére ő maga a kötelezett.
Például, ha egy magánszemély ingatlant ad bérbe egy másik magánszemélynek, akkor önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, és negyedévente kell az adóelőleget megfizetnie. Ekkor – ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak – az adóelőleg alapja csökkenthető a családi kedvezmény összegével.
A családi járulékkedvezmény adóelőleggel kapcsolatos szabályai
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezése értelmében az, aki az Szja-törvény szerinti családi kedvezményre jogosult biztosított és az ő biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. Tehát a családi járulékkedvezményt kizárólag a Tbj. szerinti biztosított érvényesítheti – akár közösen is –, illetve kizárólag biztosítottal lehet megosztani.
A családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki az Szja-törvény szerint nem minősül családi kedvezményre jogosultnak.
| Bérszámfejtés 2014-ben szakmai fórum |
|---|
|
Ízelítő a témákból:
Időpont: 2014. 01. 14. 10.00 – 15.00 óráig Előadók:
Helyszín: További információk és jelentkezés itt |
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulék együttes összegét.
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető Szja-törvény szerinti családi kedvezmény összegéből
– a biztosított által, vagy
– az Szja-törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen, és/vagy
– a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a biztosított által fizetendő 7 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint 10 százalék nyugdíjjárulék együttes összege.
A családi járulékkedvezményt a társas vállalkozás tagja a megszerzett jövedelem – a személyes közreműködés díjazása – után fizetendő járulékokból tudja igénybe venni.
A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is igénybe veheti.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, ezért esetében – a vállalkozó tevékenységgel kapcsolatban realizált kivét és átalányban megállapított jövedelem után megfizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékra tekintettel – a családi járulékkedvezmény igénybevételére nincs mód.
Fontos szabály, hogy a járulékkedvezmény nem érvényesíthető azzal a járulékkötelezettséggel szemben, amely az Szja-törvény szerint adómentes, vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).
Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében a biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Azonban a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (2014-ben 101 500 forint), az egészségbiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Tehát, ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után fizeti meg a járulékait, akkor a családi járulékkedvezményt csak a kivétre eső járulék összegére érvényesítheti.
A családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítése
Amennyiben a foglalkoztató az Szja-törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. Tehát, ha a magánszemély a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozatában kéri a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a munkáltató kötelezettsége a feltételek fennállása esetén a családi járulékkedvezmény érvényesítése.
Amennyiben a magánszemély csak az Szja-törvény szerinti családi kedvezményt kívánja érvényesíteni és a családi járulékkedvezményt nem, akkor nyilatkozatában rendelkeznie kell erről a döntéséről.
A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja-törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék összege.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek a jövedelme több, mint az igénybe ehető családi kedvezmény összege – például 126 ezer forint –, akkor a családi kedvezmény összegét az Szja-törvény szerint maradéktalanul érvényesíteni tudja, így nincs mód a járulékkedvezmény érvényesítésére.
A járulékkedvezmény összegét a biztosított egyéni vállalkozó havonta, a biztosított mezőgazdasági őstermelő negyedévente állapítja meg és vallja be.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló – ’58-as – bevallásában vallja be.
Amennyiben a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, kivéve ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Az adóelőleg megállapításának szabályai
Kifizetőtől származó jövedelem
A magánszemély adóköteles jövedelmét terhelő személyi jövedelemadót naptári évenként kell bevallani. Az Szja-törvény rendelkezései szerint adót vagy év végén, a bevallás benyújtásakor, vagy év közben adóelőlegként kell megfizetni. Az összevont adóalapba tartózó – önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből, valamint egyéb jövedelemből származó – jövedelmeket adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli.
Az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem minősülő magánszemély esetében, ha az összevont adóalapba tartozó bevételt kifizető juttatja, akkor a kifizető köteles megállapítani és levonni az adóelőleget, abban az esetben is, ha a kifizetés – adószámos magánszemélynek – számla alapján történik. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő saját maga köteles az adóelőleget megállapítani és megfizetni.
Amennyiben a magánszemély nem kifizetőtől (például más magánszemélytől, vagy külföldi társaságtól) szerez az összevont adóalap részét képező jövedelmet, akkor az adóelőleg-fizetési kötelezettség őt terheli.
Főszabály szerint az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni. Ugyanakkor bizonyos jövedelmeket nem terhel adóelőleg-fizetési kötelezettség.
Nem terheli adóelőleg:
– az Szja-törvény 1. számú mellékletében felsorolt adómentes jövedelmeket;
– az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésében szereplő azon bevételeket, amelyeket a bevétel megállapításánál nem kell figyelembe venni;
– azon bevételeket, amelyeket éves szinten nem terhel adófizetési kötelezettség (például a mezőgazdasági őstermelőnek – ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is –, a 4 millió forint alatti, e tevékenységéből származó bevételéig), ezért e juttatások után nincs értelme az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek sem.
– a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot;
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül;
– a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
A felsorolás utolsó három pontját az Szja-törvény méltányossági okokból vette ki az adóelőleg fizetési kötelezettség alól. Ezen jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
Amennyiben a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, akkor – a kivételek figyelembevételével – az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania:
– az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját;
– a családi gazdálkodónak (gazdálkodó családtagjának) juttatott bevételből, ha az e jogállását igazoló okiratát bemutatja;
– a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a levont adóelőlegről igazolást kell adnia a magánszemély részére, amelyen fel kell tüntetnie az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, valamint az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson – a jogszabályi feltételek megléte esetén – az adónyilatkozatról előírt tájékoztatást is megadja.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek – kivéve, ha az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles – a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell teljesítenie.
Amennyiben a kifizető az őstermelőnek, családi gazdálkodónak juttat olyan bevételt, amely után – a már előzőekben ismertetett feltételek miatt – nem kell adóelőleget megállapítania, akkor az ilyen jogcímen történt kifizetéseket is szerepelteti, a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában. (2014-ben a kifizetőnek a kifizetést követő hónap 12-ig kell benyújtania a 1408. számú bevallását, amelyben szerepeltetnie kell az őstermelő részére kifizetett összeget.)
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa juttatott bevételt terhelő adóelőleget akkor is meg kell állapítania, ha a bevételből azt bármely okból nem tudja levonni. A körülményekre tekintettel a kifizetőnek az alábbi két szabály egyike szerint kell eljárnia.
a) Abban az esetben, ha:
– a kifizetővel a magánszemély munkaviszonyban áll (a magánszemély részére bért (is) fizet),
– kifizető társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag,
(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a kifizető a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi. Ezt a követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.
Kopányiné Mészáros Edda cikkéből, amely az Adó szaklap 2014/1-2. számában jelent meg, számos példát megismerhet a fenti esetek illusztrációjaként. Ezen túl megtudhatja még többek között, hogy mennyi előleget kell fizetni a nem kifizetőtől származó jövedelem után, mi az adóelőleg alapja, és kiderül, mit kell tudni az adóelőleg-nyilatkozatról. Az Adó szaklap 2014/1-2. száma a Wolters Kluwer webshopjában is megvásárolható.
