Aggódik a bankadó miatt az MGYOSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkérdőjelezhető döntésnek tartja az MGYOSZ a tranzakciós illeték emelését és az iparűzési adó kiterjesztését.


A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a magyar gazdaság fő problémája a bizalom hiánya – áll a szervezet által első alkalommal elkészített Gazdasági helyzetkép című kiadványában, amely a munkaadói oldal szempontjából létfontosságú gazdasági kérdéseket elemzi, értékeli.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) az MGYOSZ szerint nagymértékben hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, emellett pedig teret ad mindkét félnek a foglalkoztatási keretekben történő megállapodásra, illetve a munkakörülmények szabályozására.

A bankadó nemrég bejelentett, 2013-ban történő szinten tartását, a tranzakciós adó bevezetését majd megduplázását, illetve az iparűzési adó kiterjesztését ugyanakkor a növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntésnek tartja a szervezet. Az MGYOSZ szerint az ehhez hasonló kérdéseknél is létfontosságú lenne az érintett felekkel előzetes és részletes egyeztetés annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd alakulhasson ki, és a lehetőségeken belül minden érdekelt fél számára elfogadható döntések születhessenek.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli, közel 6000 közép- és nagyvállalatot tömörít.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]