Akadálymentesítés munkáltatói támogatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a fogyatékosoknak adható adómentes akadálymentesítési munkáltatói támogatásról  és kedvezményes kölcsönről lesz szó.


A T/1705. számú törvényjavaslat-saláta savanyú ízvilágát édesítő adalék az a fogyatékossággal élőknek szánt indítvány, amely a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatást és kamatkedvezménnyel adómentesen nyújtható kölcsönt kiterjeszti a mozgáskorlátozott személyek életviteli nehézségeit csökkentő akadálymentesítésre is.

A módosítás értelmében a Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3.1 alpontjában, valamint a 72. § (4) bekezdés f) pontjában a lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet (R.) szerinti akadálymentesítéssel.

Ha elfogadják, ez azt jelenti, hogy jövőre a lakásvásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés mellett az akadálymentesítés költségeire, illetve az említett célokra nyújtott munkáltatói kölcsön elengedésére, felvett hitel törlesztésére is adhat majd a munkáltató köztehermentesen vissza nem térítendő támogatást, vagy kedvezményes kamatozású (akár kamatmentes) kölcsönt.

Ki tekinthető mozgáskorlátozottnak?

A Rendelet szerint mozgáskorlátozott személynek minősül a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősülő személy.

Mi számít akadálymentesítésnek?

Ezt is a Rendelet határozza meg, miszerint ide tartozik az új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen, vagy használt lakáson a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése.

A rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák fajtáit a R. 9. § (10) bekezdése sorolja fel. Ezek a következők:

  • lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
  • elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
  • kaputelefon beszerelése,
  • korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
  • ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
  • beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
  • különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
  • higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
  • felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
  • elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
  • lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

Az akadálymentesítési munka része a felsorolt munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40 százalékáig.

Egyéb feltételek

A törvényjavaslat a lakáscélú felhasználás akadálymentesítéssel történő kiegészítésén túlmenően nem érinti a munkáltatói támogatás, illetve kedvezményes kölcsön nyújtásának hatályos feltételeit, ezért azokat az akadálymentesítés esetében is be kell tartani. Ugyanakkor az még bizonyosan várható, hogy az új elemmel összefüggő eljárási kérdések rendezése érdekében az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet is módosul majd.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.