Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése, ugyanakkor az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania – derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) határozatából.
Az Ab elutasította Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.
A gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. A szabályozással érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére.
Az indítványozó szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.
Az Ab határozatában kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Így számolnia kell ingatlana köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, például a törvény változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak -, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Az Ab kimondta, hogy jelen ügyben nem állapítható meg a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége, az szükséges és arányos.
Az Ab hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás.
Az Ab arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán.
Az Ab kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg, a vizsgált esetben nem állapítható meg tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás.
Az Ab ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.
A határozathoz a 14 tagú testületből Czine Ágnes és Pokol Béla alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
(MTI)
