Alkotmányellens a végkielégítések különadója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fidesz kormány egyik első intézkedésével visszamenőleg vetette ki a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseire a sarcot. A passzus alkotmányellenesnek találtatott, ez az új kormány első olyan intézkedése, amely egy jogi fórum előtt megbukott – írja az index.

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szabályt, ami visszamenőlegesen is 98 százalékos adót írt elő a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére, szabadságmegváltására.

A Fidesz-kormány egyik első adóintézkedése volt, hogy a parlament jóváhagyásával büntető jellegű adót állapított meg a közszférából távozók egyes jövedelmeire. A nyáron kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. (A kétmillió forint feletti részből tarthattak meg 2 százalékot.)

Mint az index megírta, a passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki. A jelek szerint azonban mindez nem semlegesítette az alkotmányos aggályokat.

A cikk teljes terjedelemben az indexen olvasható.

Forrás: index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.