Állami fejlesztés magánpénzből
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Spórolhatnak elvileg az adófizetők azon, ha az állam helyett magáncégek építenek és üzemeltetnek autópályákat, börtönöket, kollégiumokat. Az úgynevezett PPP-konstrukció hosszú távú költségvetési hatásairól és kockázatairól viszont keveset tudunk.
PPP-konstrukcióban épül meg 2010 tavaszáig a Dunaújváros és Pécs közötti autóút kétszázmilliárd forintos beruházással – jelentette be a héten Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A mostanában egyre népszerűbb hármbetűs kifejezés azokat az állami megrendelésre történő beruházásokat takarja, amelyeket magántőke bevonásával valósítanak meg. Lényegében ez azt jelenti, hogy egy magáncég végzi az állam által kívánt infrastruktúra tervezését, építését és működtetését, vállalva mindezek költségeit.
Cserében az állam meghatározott ideig, akár évtizedekig díjat fizet a
beruházónak szolgáltatásaiért.
A PPP (Public Private Partnership) előnyeként szokták említeni, hogy jóval
hatékonyabb a tisztán állami beruházásoknál, valamint azt, hogy rövid távon mentesíti a költségvetést az óriási költségektő. A PPP beruházásoknak a költségvetésre és a gazdaság egészére gyakorolt közép- és hosszú távú hatásairól azonban keveset tudunk – hívta fel a figyelmet Auth Henrik, az MNB alelnöke a héten rendezett szakmai konferencián. Véleménye szerint csak korrupciómentes állami adminisztráció alkalmazhatja hatékonyan a köz- és a magánszféra hasonló együttműködési módját.
Tény, hogy a hazai PPP-gyakorlat első szakaszában ez nem jött össze
Magyarországon: nem sikerült megfelelően képviselni az állam, és így azt
adófizetők érdekeit sem. Elég csak az Európa legdrágább sztrádájaként
emlegetett M5-ös építésére és üzemeltetésére gondolni. Nagy gondot okozott például az, hogy a tervezettől elmaradt forgalom miatt az államnak kellett kompenzációt fizetnie az üzemeltető társaságnak.
A hatékonyságra és a beruházások hosszú távú hatásaira vonatkozó kételyek ellenére az állam előszeretettel használja mostanában a magánszféra pénzét.
Az autóutak mellett idén két börtön (a tiszalöki és a szombathelyi) is
PPP-konstrukcióban épül, de kollégiumok és sportlétesítmények
létrehozásában is szerepet vállalnak magáncégek. A közeljövőben a 221
milliárd forintra becsült költségű kormányzati negyed, a negyvenmilliárd
forint beruházási értékű Ferihegy Expressz, valamint húszmilliárdos
elektronikus útdíj-rendszer kiépítése valósulhat meg PPP-konstrukcióban.
Forrás: Világgazdaság
