Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az idén már fizetniük kell a foglalkoztatóknak az úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulékot, ha munkavállalójuk korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik. A munkakörülmények javításával azonban mentesülhet a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól. A mentesítéshez szükséges állapotfelmérés és a mentesítési eljárás feltételeit, valamint díját külön rendelet szabályozza.
A járulékfizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék. A fokozatosság jegyében 2007-ben a költségvetés teljes egészében átvállalta a korkedvezmény-biztosítási járulékot a foglalkoztatótól. Az idén az átvállalás mértéke 75 százalékra, 2009-ben 50 százalékra, 2010-ben 25 százalékra csökken. 2011. január elsejétől pedig már a 13 százalékos járulék egészét a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.
A foglalkoztatók csak az egészségre fokozott mértékben terhelő, azaz korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak munkakörülményeinek lényeges javításával mentesülhetnek a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól. A mentesülés általános feltételeit a 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.
Mielőtt a foglalkoztató benyújtja a kérelmét a munkavédelmi hatósághoz, az adott munkahelyen állapotfelmérést kell végeznie, amelynek eredményét a munkahelyi érdekképviseleti szervekkel is közölnie kell. Az eljárásban szakértőként közreműködik az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, a szakvéleményt az állapotfelmérés és helyszíni szemle alapján készíti el.
A kérelemről a hatóság hatvan napon belül dönt. A hatóság döntéséről – a határozat megküldésével – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot is tájékoztatja.
A 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet rendezi a mentesítéshez szükséges állapotfelmérés, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjait.
A mentesítési eljárásban igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint. A szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet szakvéleményéért 200 000 forintot, a helyszíni szemléért naponta és szakértőnként 50.000 forintot kell fizetni.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
