Állapotfelmérés kell a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesüléshez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén már fizetniük kell a foglalkoztatóknak az úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulékot, ha munkavállalójuk korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozik. A munkakörülmények javításával azonban mentesülhet a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól. A mentesítéshez szükséges állapotfelmérés és a mentesítési eljárás feltételeit, valamint díját külön rendelet szabályozza.

A járulékfizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék. A fokozatosság jegyében 2007-ben a költségvetés teljes egészében átvállalta a korkedvezmény-biztosítási járulékot a foglalkoztatótól. Az idén az átvállalás mértéke 75 százalékra, 2009-ben 50 százalékra, 2010-ben 25 százalékra csökken. 2011. január elsejétől pedig már a 13 százalékos járulék egészét a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.
A foglalkoztatók csak az egészségre fokozott mértékben terhelő, azaz korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak munkakörülményeinek lényeges javításával mentesülhetnek a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól. A mentesülés általános feltételeit a 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.
Mielőtt a foglalkoztató benyújtja a kérelmét a munkavédelmi hatósághoz, az adott munkahelyen állapotfelmérést kell végeznie, amelynek eredményét a munkahelyi érdekképviseleti szervekkel is közölnie kell. Az eljárásban szakértőként közreműködik az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, a szakvéleményt az állapotfelmérés és helyszíni szemle alapján készíti el.
A kérelemről a hatóság hatvan napon belül dönt. A hatóság döntéséről – a határozat megküldésével – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot is tájékoztatja.

A 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet rendezi a mentesítéshez szükséges állapotfelmérés, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjait.
A mentesítési eljárásban igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint. A szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet szakvéleményéért 200 000 forintot, a helyszíni szemléért naponta és szakértőnként 50.000 forintot kell fizetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.