Alultőkésítés: tőkeemelés vagy hitel?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. április 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kölcsönnel történő finanszírozás az adótervezés egyik eszköze lett, alkalmas a jövedelmek átcsoportosítására is a kapcsolt vállalkozások közt.

Egy vállalkozás működését a jegyzett tőkén kívül gyakran hitelből vagy kölcsönből finanszírozzák. Ezt leginkább az indokolja, hogy a tőke be- és kivonása során egyaránt lényegesen rugalmasabb így a cégek működése. Nincs szükség költséges cégbírósági eljárásra, nem módosulnak a tulajdonosi hányadok, a megfizetett kamatok pedig általában költségként elszámolhatók mint a tőkehasználat díja, az eredmény terhére.

Ugyanakkor adózási és cégjogi szempontból lényeges a tőke és a hitelállomány megfelelő és elfogadott aránya, a rejtett osztalékfizetés kiszűrése. A törvény igyekszik védeni a hitelezői érdekeket, s a jogosulatlan adóalap-csökkentést is megpróbálja kizárni.

Kölcsön vagy osztalék?

A kölcsönnel történő finanszírozás tulajdonképpen az adótervezés egyik eszköze lett. Alkalmas a jövedelmek átcsoportosítására a kapcsolt vállalkozások közt – akár egy alacsony adókulcsú államba is. Egyértelmű tehát, hogy a törvényhozásnak védekeznie kell, de a vállalkozói tevékenység korlátozása nélkül. A nemzetközi gyakorlathoz igazodva 1993-tól az elszámolt kamatot csak akkor ismeri el a társasági adóról szóló törvény, ha bizonyítottan és ténylegesen a tevékenység érdekét szolgálta.

Ennek akkor van jelentősége, ha a piaci körülményektől eltérő ügyletről van szó – leggyakrabban a kapcsolt vállalkozásoknál. Az adós ilyenkor független féltől (például pénzintézettől) nem kapna egyébként kölcsönt, illetve hitelt, vagy csak nehezen, például a magas adósságállomány miatt. Tartalmilag ezért a pénzmozgás inkább tőkejuttatás, osztalékot kellene tehát fizetni utána, nem kamatot. A gyakorlatban azonban az adóhatóság nemigen él az átminősítés lehetőségével.

Három az egyhez

Ennél az általános kitételnél konkrétabb korlát az, hogy a kölcsönállomány összege nem haladhatja meg büntetlenül az adótörvényben meghatározott saját tőke háromszorosát. Emiatt a társasági adó alapját meg kell emelni a megfizetett kamatoknak azzal a részével, ami az elfogadott 3:1 arány felett van. Az alultőkésítési szabály nem vonatkozik olyan kölcsönre, amelyet hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás folyósított (legyen akár külföldi is). Ezzel kikerültek a szankció alól a tényleges piaci körülményhez illeszkedő tranzakciók.

A kitétel egyébként nem csak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik! Csupán a gyakorlat mutatja azt, hogy a kérdéses ügyletek általában az egymással kapcsolt viszonyban álló felek közt jönnek létre.

Ugyanígy figyelni kell a tartósan veszteséges vállalkozások tagi betéteire is. A folyamatos veszteség ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy bevételek elszámolatlanul maradtak, illetve nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek szerepelnek a könyvelésben. Innen csak egy lépés, hogy a cég tulajdonosa vagyongyarapodási vizsgálatok látókörébe kerüljön.

A kamaton kívüli egyéb költségeket és díjakat szintén nem érinti a korlátozás, és az árfolyamveszteség is kihagyható. Nem mentesülnek azonban a szabály alól azok a vállalkozások, amelyek közvetítőként továbbadják a pénzösszeget egy harmadik vállalkozásnak.

Tőkeszámítás

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogyan is áll a vállalkozás a korlátozás szempontjából, ismerni kell az arányosításban szereplő tételek összetételét. A számviteli törvénytől eltérően az adótörvény szerint a saját tőke kiszámításakor

  • a jegyzett tőke,
  • a tőketartalék,
  • az eredménytartalék
  • és a lekötött tartalék

adóévi napi átlagos állományát kell figyelembe venni. Így kimarad például az adott évi mérleg szerinti eredmény. A számításhoz szükséges másik összeg a kötelezettségeké, ami a kapott kölcsönök, a zárt körben forgalomba hozott és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatti tartozások és a váltótartozások adóévi napi átlagos állományából tevődik össze – a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltót kivéve.

2006. január elsejétől hatályos változás, hogy az alultőkésítési szabály alkalmazásakor a kötelezettségek esetében figyelembe kell venni minden olyan mérlegben kimutatott tartozást is, ami után a vállalkozás az eredmény terhére kamatot fizet. Ebbe a cash pooling (azaz a csoportos számlavezetés) rendszerében felszámított kamat is beleértendő. Így az ilyen, általában rövid lejáratú likviditási kölcsönök sem maradhatnak már ki.
Előfordulhat olyan eset, amikor ugyan a kölcsönfelvétel alultőkésítési korlátozásba ütközik, de a kölcsönt nyújtó vállalkozás valamely pénzintézet közbeiktatásával folyósít. A finanszírozó cég ilyenkor betétet helyez el a pénzintézetnél, ezzel szavatolni tud az esetleges fizetési késedelemért. Szakértői vélemények szerint ez elfogadható eset lehet a korlátozás kivédésére.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek:


Webshopok és NAV online számla adatszolgáltatás 2021-ben
2021. március 8.

2021. január 4-től az online számla adatszolgáltatási kötelezettség szinte minden belföldi vállalkozás által kiállított számlára kiterjed, a webshopok értékesítéseire is. A NAV friss döntése szerint azonban a külföldi webshopok mentesülnek az online számla adatszolgáltatás alól a magyarországi értékesítéseik esetén.

NAV-figyelő, 9. hét: átkerült a gépjárműadó a NAV-hoz
2021. március 8.

NAV-figyelő, 9. hét: átkerült a gépjárműadó a NAV-hoz

A NAV megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket a gépjárműadóval kapcsolatban, részletezte, miként szűnik meg a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés területén, és sok fontos információt közölt az online számlaadat-szolgáltatásról.

Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 3.
2021. március 8.

Folytatjuk a személygépkocsi üzemeltetéshez kapcsolódó költségek áfa-tartalmának levonhatóságának vizsgálatát. Most az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja és a 124. § (4) bekezdése szerinti korlátozásokra térünk ki.