Amikor az APEH spórol nekünk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legalább egyhavi lemaradásban van az illetékek kiszabásával az adóhivatal. Októberre érik utol magukat.

Helyenként meglehetősen ˝barátságtalanul˝ fogadták az illetékügyek új irányítóit a terület eddigi gazdái – fogalmazott Szikora János, az APEH elnöke egy tegnapi tájékoztatón. Az illetékhivatalokat a Pénzügyminisztérium döntése alapján január elsejétől beolvasztották az APEH-ba, s a döntés végrehajtását – több okból – nemigen könnyítették meg a hivatalokat tavaly év végéig vezető megyei önkormányzatok. Volt, ahol adminisztratív okokra hivatkozva a január másodikai munkakezdést akadályozták, ugyanitt a dolgozók jutalmával is adós maradt a korább foglalkoztató önkormányzat – ezért most pereskedik az APEH.

Eközben január elején 100 ezer olyan ügy pihent az illetékhivatalokban, amelynél nem szabták ki az illetéket, és további 50 ezer, amelyet be sem iktattak. Hogy ez sok vagy normális ügyhátralék, azt maga az adóhatóság sem tudja. Ugyanis nincs összehasonlítási alapja, nem tudja, hogy normál esetben mekkora ügyhátralékkal szoktak dolgozni az illetékhivatalok. (Abból kiindulva, hogy január végétől május közepéig 280 ezer ügyet indítottak el, a 150 ezres ügyállomány optimista becsléssel is legalább egyhavi pluszmunkát, vagyis elmaradást jelent. Tekintve, hogy az illeték kiszabása 30 nap áll rendelkezésre, ez vélhetőleg komolyabb elmaradás. Igaz, ennek a bevételi számokban is meg kell majd mutatkoznia.)

Az országban működő húsz illetékfőosztály vagy -osztály (volt hivatalok) különböző, igen elavult informatikai rendszerrel dolgoztak, legalább ekkora gondot jelent/jelentett, hogy az adóhatóságétól teljesen eltérő illetékességi szabályok szerint teszi ezt. Például, egy ingatlan értékesítésekor a telek elhelyezkedése szerinti hivatalnál kellett korábban fizetni, ma a vevő a bejelentett lakhelye szerint illetékes regionális, illetve megyei APEH-igazgatóságnál intézi ügyeit. Méghozzá adóazonosító jelével vagy adószámával, az APEH ugyanis ezek alapján vezeti a nyilvántartásait, míg a volt illetékhivatalok ügyszámokkal dolgoztak. Mára annyit sikerült elérni, az adóazonosító jelek és adószámok alapján azonosították a futó ügyek közel egymillió részvevőjét. Az ügyeket mindkét rendszerben nyilvántartják, így voltaképp dupla munkát végeznek az ügyintézők. A régi sárga csekkes fizetők pedig gyakran nem tüntetik fel az adóazonosító jelüket, amely nélkül nem könyveli le az APEH a befizetést.

Ez persze az adózóknak nem okoz különösebb gondot, az egyelőre lassabb ügymenet miatt legfeljebb később jön a fizetési meghagyás. Ugyanakkor egyelőre kisebb bevételt jelent a költségvetésnek és az önkormányzatoknak. Az első négy hónapban befolyt 46,2 milliárd forint négy százalékkal marad el a tavaly ilyenkor beérkezett összegtől, a megyei önkormányzatok hárommilliárd forinttal kaptak kevesebbet, mint 2006. április végéig. Ennek részben az az oka, hogy az illetékfőosztályok működtetésének fedezetét ma már nem a megyék, hanem az APEH kapja – a bevételek 8,5, a fővárosban négy százalékát. Azt nem tudni, hogy ezzel a megyék vagy az APEH jár rosszul, illetve jól. Az Állami Számvevőszék szerint hivatalonként eltérő, a bevétel 6,2-35,7 százalékát tette ki az illetékek beszedési költsége – ahol a 8,5 százalék felett volt az arány, még jól is járhatnak a hivatal átadásával.

Az ugyanakkor bizonyosnak tűnik, a hivatalok volt vezetői és vezető beosztású munkatársaik rosszul járnak, már ami a keresetüket illeti. Ugyanúgy köztisztviselők maradtak (alapilletményük így nem változott), ám jellemzően a korábbinál jóval kevesebb jutalmat vihetnek haza.

Forrás: PrivátBankár



Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

Adóemeléseket jelentettek be Romániában

Nicolae Ciuca román miniszterelnök hétfőn több adóemelési intézkedést jelentett be, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott a koalíciós javaslatokról.

2022. június 28.

Mit kell tudni az extraprofit adóról, azaz az extraadókról?

A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.