Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállásával az adóhatósági és vámhatósági feladatokat csak részben vonták össze, így az adózóknak, ügyfeleknek továbbra is a két szakmai területtel kell tartaniuk a kapcsolatot – olvasható az Adó szaklap 2011/3-4. számában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóztatási szerve, a vámszerve, illetve a nyomozószerve útján látja el az állami adóhatósági, a vámhatósági, valamint a hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében a nyomozó hatósági feladatokat. Az integráció jelenlegi állása szerint tehát a feladatok ellátása egy szervezet keretei között valósulnak meg, azzal azonban, hogy az adóhatósági, a vámhatósági és a nyomozó hatósági tevékenység nem lett összevonva. Ez azt jelenti tulajdonképpen, hogy az adóhatósági és vámhatósági feladatokat csak részben (pl. végrehajtás) vonták össze, így az adózóknak, ügyfeleknek továbbra is a két szakmai területtel kell tartaniuk a kapcsolatot. Lássuk, mit is jelent mindez!
Az adózói folyószámlákat nem vezetik össze
Az adózói folyószámlákat első lépésben nem vezetik össze, mind az adóztatási, mind pedig a vámszerv vezeti tovább a saját folyószámlarendszerét, de egységes irányítás alatt. Mivel a folyószámlarendszerek hátteréül szolgáló informatikai rendszerek és jogszabályi rendelkezések lényegesen különbözőek voltak, így kiemelt, és ezért az induláskor nem vállalható kockázatot jelentett volna a két folyószámla január elsejével történő összevezetése. Fontos tudni, hogy a két folyószámla a nettó pótlékszámítás során egymástól teljes mértékben független, vagyis a nettó pótlékszámítás során az állami adóhatóságnál fennálló esetleges túlfizetés nem csökkenti a vámhatóságnál fennálló tartozást és fordítva. Ezzel együtt a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóságnál fennálló túlfizetést a vámhatóságnál fennálló tartozására kérje az adózó átvezetni. Fel kell hívni, azonban a figyelmet arra, hogy átvezetés esetén a tartozás megfizetésének napja az a nap, amelyik napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják. A két folyószámlarendszer összevezetésére egyébként az előzetes elképzelések szerint 2012. január 1-jétől kerülhet sor.
Külön ügyfélszolgálat működik
Szintén a két hatóság kezdeti elkülönültségét jelzi, hogy az adóztatási szerv keretében működő – korábbi APEH-os – ügyfélszolgálatok nem tudnak szélesebb, az adóhatósági hatáskört meghaladó tárgykörben ügyintézést biztosítani. Így például jövedéki ügyben továbbra is a vámhatóságot kell felkeresni és ott kell tájékozódni. Természetesen a két telefonos ügyfél-tájékoztató rendszerben is biztosított lesz az átjárhatóság.
Az adóigazolások beszerzése
Fontos kiemelni azt is, hogy a két szervezet összevonása számos adminisztrációs tehercsökkenéssel jár. A jövőben a vámhatósági eljáráshoz nem kell majd az adóztatási szervtől adóhatósági igazolást kérni a fennálló tartozásról, illetve annak hiányáról (és ez fordítva is igaz). Az adóhatóság és a vámhatóság a másik szervnél fellelhető adatokat hivatalból szerzi be. Itt kell megemlíteni, hogy január elsejétől az ún. együttes adóigazolás (amely tartalmazza az adózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetve azok hiányát) iránti kérelem illetékfizetés szempontjából a korábbi szabályozástól eltérően már egy kérelemnek minősül.
A párhuzamos feladatellátás kiküszöbölését célozza, hogy január elsejétől a vámhatóság a végrehajtási eljárás lefolytatására nem rendelkezik hatáskörrel. Az adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések esetében a végrehajtás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik teljes körűen. Ennek megfelelően a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban hitelezőként is az állami adóhatóság jár el valamennyi, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések esetében. A fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeket továbbra a kötelezettséget megállapító vámszervhez kell benyújtani.
Dr. Vida Ildikó cikke a fentieken túl részletesen ismerteti a Nemzeti Adó- és Vámhatóság feladatait, szervezeti felépítését, a hatósági munka szervezetrendszerét is.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
