APEH: mennyien vallottak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhivatal (APEH) április 1-jéig 1,172 millió darab személyi jövedelemadó (szja) bevallást vett nyilvántartásba, mintegy 17 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában.

Az MTI-Eco hír szerint az önadózást választó magánszemélyektől az adóhatóság az idén mintegy 2,4 millió szja-bevallást vár. (Adóhatósági adómegállapítást (ADAM) körülbelül 14 ezren kértek.)

A magánszemélyek az idén is háromféle módot választhattak az szja bevallására: az önadózást, a munkáltatói adómegállapítást (ha a munkáltató vállalja), és az ADAM-ot. Az utóbbi két mód igénybevételéről február 15-éig kellett nyilatkozni, aki egyikre sem tartott igényt, annak önállóan kell benyújtania adóbevallását május 21-éig (az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek kivételével, akiknek február 15-éig túl kellett esniük ezen). A határidőt érdemes szem előtt tartani, mert a késedelmesen – de még az adóhatóság felszólítása, ellenőrzése előtt – benyújtott bevallás miatt az adóhatóság 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az illető késedelmét nem menti ki.

A visszaigényelt adót, járulékot az idén is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül kaphatják meg az adózók. Ha a bevallás hibás, a 30 napos határidő számítása a hiba kijavításától kezdődik. A munkáltatói adómegállapítás, illetve ADAM esetén a visszatérítési határidő június 20. Az APEH április 1-jéig valamivel több, mint 22,6 milliárd forint szja-t fizetett vissza mintegy 426 ezer adózónak, vagyis átlagosan több mint 53 ezer forintot. Az adóhatóság tájékoztatása szerint az szja bevallásokban előforduló hibák a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban figyelmetlenségből (az aláírás hiánya, valamely szükséges melléklet csatolásának elmulasztása, hibás összegzés, kiutalás kérésénél a kiutalás helyére vonatkozó rendelkezés elmulasztása stb.) vagy valamely sor kitöltésére vonatkozó leírás téves értelmezéséből származnak.

Az idén a sajtó többször foglalkozott azzal, gondot okoz az adózóknak, hogy megváltozott az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetéshez fűződő kedvezmény érvényesítésének módja: a kedvezményt most már nem kapják kézhez az adózók, hanem az általuk megjelölt önkéntes pénztárba utalja át az adóhatóság. Ehhez meg kell adni a pénztár adószámát és az egyéni számlaszámot, ezt azonban nem mindenki értelmezte helyesen, egyes visszajelzések szerint azért, mert az ehhez fűzött magyarázat félreérthető volt.

˝Ezen új lehetőség a bevallások feldolgozása során az adóhivatal részére új feladatot jelentett˝ – válaszolta az APEH sajtóosztálya az MTI azt firtató kérdésére, igaz-e, hogy a pénztári számlákon emiatt még nem jelentek meg a jóváírások. ˝Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számláin az adóvisszatérítésből származó összegek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számlaszámainak az adóhivatal által történő ismeretében jelenhetnek meg. Az utalások megkezdése a közeljövőben várható˝ – közölte az APEH.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.