APEH-vizsgálatok a gyanús vállalkozóknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évben 817 vagyongyarapodási vizsgálatot kezdett meg az APEH a dél-alföldi régióban, a 320 befejezett ellenőrzésből 205 végződött megállapítással, a feltárt adókülönbözet pedig meghaladja az 1,44 milliárd forintot – közölte Krajcsó Tiborné ellenőrzési és végrehajtási szakigazgató csütörtökön Szegeden sajtótájékoztatón.

Az ellenőrzések során megállapított legnagyobb adóhiány 92 millió forint volt, de nem ritka a több tízmillió forintos megállapítás, az átlagos hiány pedig 7,1 millió forint – mondta a szakember.

Az igazgató szerint egyre erősebb az ellenőrzések megelőző hatása, a régióban volt olyan adózó, aki 80 millió forintos adóalap után 30 millió forint kötelezettségnövekedést vallott be önellenőrzés keretében. Egy másik magánszemély pedig miután házastársa egy ellenőrzés során nagy összegű kölcsön adójaként jelölte meg, önellenőrzést nyújtott be 60 millió forint többletjövedelem bevallásával.

A szakember elmondta, a vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyeket a hatóság célzottan választja ki, e munka során felhasználja a bevallások adatait, a kontrollinformációkat, a cégnyilvántartásokat és más hatóságok, magánszemélyek jelzéseit. Az ellenőrzöttek között lehetnek a tartósan veszteségesen gazdálkodó vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottjai, a nagy összegű tagi kölcsönt vagy tőkebetétet nyújtó, illetve az adóeltitkolás szempontjából kiemelkedően kockázatos tevékenységet – bolti kiskereskedelem, építőipar, számítógép- vagy gépjármű-kereskedelem, vendéglátás – végző adózók.

Az ellenőrzések során volt olyan magánszemély, aki nagymértékű vagyongyarapodásának forrásaként külföldi vállalkozásnak értékesített eszközeit jelölte meg, más a lomtalanításból összegyűjtött ingóságok eladásával magyarázta meggazdagodását, és volt olyan, aki 200 millió forintos külföldről származó kölcsönt tüntetett föl forrásként, amelynek fedezetéül két versenylovat adott – említette példaként Krajcsó Tiborné.

Hozzátette: az adózónak bizonylatokkal kell igazolnia jövedelme eredetét, a külföldi kölcsön esetében például devizahatósági engedélyt kellett volna bemutatnia a magánszemélynek, ilyennel azonban nem rendelkezett.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.