Árfolyam az áfában (VI. rész)

Az MNB- és az EKB-árfolyam alkalmazásához külön, előre bejelentett választás szükséges, és e döntéséhez az adóalany a továbbiakban több szempontból is kötve van.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Melyik bank árfolyamát alkalmazzuk?

Az Áfa tv. 80-80/A. §-ainak előírásai értelmében a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintosítására az alábbi árfolyamok választhatóak:

• az az árfolyam, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;
• a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által hivatalosan közzétett árfolyam;
• az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által hivatalosan közzétett árfolyam.

A belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyam alkalmazásához nincs szükség előzetes bejelentésre: ha az adóalany sem az MKB-, sem az EKB-árfolyam alkalmazását nem választotta, akkor bármely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamon átszámíthatja az adóalapot.

A „bármely” kitétel azt jelenti, hogy az adóalany akár olyan pénzintézet eladási árfolyamát is választhatja, amelynél egyáltalán nincs számlája. A gyakorlatban ennek azért lehet jelentősége, mert ha az áfa fizetésére kötelezett adóalany számlavezető bankjához képest egy másik pénzintézet alacsonyabb eladási árakat alkalmaz, akkor az adóalany javítani tudja a (forint)likviditását azáltal, hogy a számára kedvezőbb árfolyam választásával csökkenti az általa a költségvetés felé forintban megfizetendő áfa összegét.

Az MNB- és az EKB-árfolyam alkalmazásához a NAV felé előzetes bejelentést kell tenni az adóalanyra vonatkozó bejelentő és változásbejelentő lapon (’T101, ’T101E, ’T201, ’T201CSZ, ’T201T), amely kitölthető  és beadható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) vagy az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) útján.

Az „előzetes” bejelentés azt jelenti, hogy a változásbejelentő lapon a választott árfolyam alkalmazására vonatkozóan közölt kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az adatlap benyújtásának napja.

Ha az adóalany az MNB- vagy EKB-árfolyam alkalmazását választotta, választása valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. Nincs tehát arra lehetőség, hogy pl. Közösségen belüli termékbeszerzéseire az MNB-árfolyamot alkalmazza, a belföldi, de nem forintalapú ügyletekre viszont a saját bankjának az eladási árfolyamát.

Az értékesítő választása ugyanakkor a partnert nem érinti. Ha tehát például egy MNB-árfolyamot alkalmazó adóalany fordított adózás alá eső ingatlanértékesítést teljesít olyan vevő részére, aki nem választotta sem az MNB, sem az EKB árfolyamának alkalmazását, akkor a vevő bármely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által közzétett árfolyam alapján forintosíthatja a fizetendő adó összegét (ami, ha a vevő az áfát teljes mértékben jogosult levonni, megegyezik a levonható áfa összegével).

Lényeges továbbá, hogy a választástól a választás évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni.

Példa3:

A Festett Egek Kft. 2023-ban az MNB-árfolyam alkalmazását választotta. Választásához 2024. december 31-ig kötve van, eddig minden olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az MNB árfolyamán kell átszámítania az adóalapot, ahol az külföldi pénznemben (pl. euróban) van meghatározva.

Amennyiben a Kft. 2025-ben is az MNB-árfolyamot kívánja alkalmazni, további teendője nincs, ezt külön nem kell bejelentenie.

Ha viszont 2025-től már nem az MNB árfolyamán számítaná át a külföldi pénznemben meghatározott adóalapot, ezt be kell jelentenie a NAV felé, az MNB-árfolyam alkalmazásának zárónapjaként 2024. december 31-ét feltüntetve.

• Abban az esetben, ha az EKB árfolyamára kívánt áttérni, ugyanezen változásbejelentő nyomtatványon tudja megjelölni, hogy az EKB-árfolyam alkalmazásának kezdő időpontja 2025. január 1.
• Ha belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett deviza eladási árfolyamát kívánja alkalmazni 2025-től, akkor erről külön nyilatkoznia nem kell, az MNB-árfolyam alkalmazásának zárónapját követő nappal a törvény erejénél fogva a főszabály szerinti árfolyam alkalmazása lép életbe.

Példa4:

A Kft. 2025-ben nem január 1-jétől, hanem április 19-étől szeretne más árfolyamon forintosítani. Ezt is megteheti, mivel az Áfa tv. csak a választás évét követő naptári év utolsó napjáig tiltja az eltérést. Ekkor a Kft. értelemszerűen 2025. április 18-át fogja az MNB-árfolyam alkalmazásának zárónapjaként feltüntetni, és ha EKB-árfolyamra térne át, annak kezdő napjaként 2025. április 19-ét adja meg.

---