Árfolyam az áfában (X. rész)


A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam (folyt.)

Melyik napon érvényes árfolyamot alkalmazzuk? (folyt.)

A fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyam (folyt.)

A cikksorozat előző részében szó volt arról, hogy előlegfizetés esetén a teljesítéskor az ügyletre vonatkozó számlában – mivel az előleg és a fennmaradó összeg eltérő időpontban, külön-külön képez adóalapot – az adóalapot meg kell bontani, tekintettel arra, hogy az adó alapjának forintra történő átszámításakor az előlegre és a fennmaradó összegre különböző időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó.

Abban az esetben ugyanakkor, ha 100%-os előlegről van szó, vagyis a teljes ellenértéket előre meg kell fizetni, ilyen megbontásra nincs szükség, hiszen nincs fennmaradó összeg, amely tekintetében a forintosítást el kellene végezni. Függetlenül tehát attól, hogy a kibocsátó külön nullás végszámlát állít ki vagy egybizonylatos megoldást alkalmaz, a teljesítés időpontjához már nem kapcsolódik külön árfolyam. (Éppen ezért nincs is akadálya az egybizonylatos megoldás alkalmazásának, hiszen nem jelent problémát, hogy a számla kibocsátásakor még nem ismert a teljesítéskori árfolyam.)

Abból a rendelkezésből, miszerint a jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza, az következik, hogy az áfa rendszerében adóztatási pontot jelentő előlegről főszabály szerint csak egyenes áfás ügyleteknél beszélhetünk, ahol az értékesítő részére nemcsak a nettó összeget, hanem az áfát is meg kell fizetni. Fordított adózás esetén az adókötelezettség nem az értékesítőnél, hanem a vevőnél, igénybe vevőnél jelentkezik, következésképpen az értékesítőnek megfizetett összeg nem tartalmazza – nem is tartalmazhatja – a fizetendő adó arányos összegét.

Ez alól kizárólag azon szolgáltatásimportok jelentenek kivételt, amikor a szolgáltatás teljesítési helyét a főszabály határozza meg, az Áfa tv. 59. § (3) bekezdése (3) bekezdése értelmében ugyanis az Áfa tv. 59. §-át alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Figyelemmel arra, hogy az említett importszolgáltatások esetében az adófizetésre az igénybevevő kötelezett, ő azonban nem feltétlenül rendelkezik információval arra vonatkozóan, hogy az általa megfizetett előleget a szolgáltatásnyújtó számláján mikor írják jóvá, az adóhatósági gyakorlat alapján elfogadható az a megoldás, hogy az igénybevevő az előleg után fizetendő adót az előleg átutalásának napján állapítja meg, és az előleg forintban történő meghatározásához is az e napon érvényes árfolyamot alkalmazza.

Abban az esetben, ha a kivételszabály alá nem tartozó ügyletnél (például belföldi fordított áfás szolgáltatásnyújtásnál) kerül sor az ellenérték 100%-ának a teljesítést megelőző megfizetésére, szintén kapcsolódhat a fizetéshez adómegállapítási kötelezettség, azonban nem előlegfizetésre tekintettel, hanem azért, mert fordított áfás ügyleteknél az ellenérték megfizetése egyike azon három időpontnak, amelyek közül a legkorábbiban kell megállapítani a fizetendő áfát. 

Fordított áfás ügyleteknél a vevő, igénybevevő az adófizetésre kötelezett. Az adómegállapítás időpontjára vonatkozóan az Áfa tv. 60. §-a speciális szabályokat ír elő.

Főszabályként azt mondja ki a törvény, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

  1. az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételének napja,
  2. az ellenérték megtérítésének dátuma, illetve
  3. a teljesítést követő hónap tizenötödik napja

közül azon időpontban kell megállapítani, amely a három közül a leghamarabb következik be.

Mivel pedig a forintra történő átszámításhoz a fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyamot kell alkalmazni, az alkalmazandó árfolyam is attól függ, hogy a három dátum közül melyik következik be leghamarabb.

Belföldi fordított áfás ügyleteknél minden esetben a fenti szabályok irányadóak. Nemzetközi fordított adózás alá eső szolgáltatások (ún. importszolgáltatások) esetén azonban az adómegállapítás időpontja eltérő attól függően, hogy a szolgáltatás teljesítési helyét az ún. főszabály vagy a kivételes szabályok alapján kell megállapítani. Erről a cikksorozat következő részében lesz szó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.