Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Árfolyam az egyablakos rendszerben (folyt.)

Import távértékesítés (folyt.)

Példa13:

A Träumende Pferde GmbH Svájcból értékesít csillámos unikornist ábrázoló tárgyakat (matricák, füzetek, kulcstartók, íróeszközök stb.).

2024. március 28-án Boldogh Eufrozina magánszemély feladott egy megrendelést a cég weboldalán 50 CHF értékben, szállítási címként magyarországi lakcímét adva meg. Az ellenértéket egyből rendezte is a weboldal által felkínált bankkártyás fizetéssel. A cég a megrendelt termékeket 2024. április 2-án adta át a fuvarozónak, a Magyarországra történő beléptetésre 2024. április 4-én került sor, a megrendelő 2024. április 8-án vette át a csomagot a futárszolgálattól.

A GmbH – közvetítő útján – bejelentkezett az IOSS rendszerébe a NAV-nál.

Az importséma szabályai értelmében a harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja az értékesítés időpontja, a terméket pedig a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.

Mivel a fizetés elfogadása márciusban történt, az értékesítést a 2024. március havi bevallásba kellett beállítani. A svájci frankban megfizetett ellenértéket főszabály szerint a 2024. március 31-én közzétett EKB-árfolyamon kellett volna átszámítani forintra a bevalláshoz és az adó megfizetéséhez, azonban az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, ezért a következő közzétételi napon, 2024. április 2-án kiadott árfolyamot kellett alkalmazni.

Példa14:

2024. április 9-én Lelkes Ödön magánszemély úgy döntött, hogy előre megvásárolja unokái számára a hamarosan esedékes név- és születésnapi ajándékokat, ezért az előző példában szereplő GmbH weboldalán összesen 147 CHF értékben vásárolt. Szállítási címként magyarországi lakcímét adta meg. Az ellenértéket egyből rendezte a weboldal által felkínált bankkártyás fizetéssel. Mivel ezen a napon az EKB CHF/EUR árfolyama 0,9819 volt (és a szállítás költségét az értékesítő külön feltüntette a számlán, így az nem számított bele a belső értékbe), a küldemény belső értéke 149,71 EUR volt, vagyis a 150 eurós küszöb alatt maradt.

A cég a megrendelt termékeket 2024. április 10-én adta át a fuvarozónak. A Magyarországra történő beléptetésre 2024. április 12-én került sor, az eladó érvényes iOSS-számot tüntetett fel a vámáru-nyilatkozaton. Az EU-ba történő behozatal napján az EKB által közzétett CHF/EUR árfolyam 0,9716 volt, így ezen a napon a küldemény átszámított belső értéke 151,3 euró lett, túllépve a 150 eurós küszöböt. Az e napon érvényes árfolyam alkalmazásával nem lehetne alkalmazni az IOSS-t, miközben az értékesítés időpontjában (a fizetés elfogadásakor) a GmbH joggal ítélte meg úgy, hogy az ügyletet kezelheti az IOSS rendszerében.

Annak érdekében, hogy az árfolyamingadozás ne okozzon problémát, a TAXUD iránymutatása alapján az értékesítőnek célszerű a számlán tájékoztató adatként feltüntetni az értékesítéskor (a fizetés elfogadásakor) meghatározott, euróban kifejezett árat.

Nyugta esetén alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja értelmében – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany vagy jogi személy, az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, és az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Ez esetben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A nyugta kötelező tartalmi elemei az Áfa tv. 173. § (1) bekezdése értelmében a következők:

a) a nyugta kibocsátásának kelte;

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Nyugtával kísért ügylet esetén is előfordulhat, hogy az ellenérték külföldi fizetőeszközben van meghatározva (ld. a cikksorozat V. részében leírtakat). Ekkor az adóalap forintosítására a cikksorozat korábbi részeiben leírtak irányadóak.

Az Áfa tv. 172. §-a kizárólag a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlán írja elő, hogy az egyébként külföldi pénznemben kifejezett adatok mellett az áthárított adót forintban kifejezve is fel kell tüntetni, nyugta esetében ilyen szabály nincs (már csak azért sem, mert nyugtán az áthárított áfa egyébként sem kötelező tartalmi elem). Kézi nyugtán ezért elegendő a külföldi fizetőeszközben meghatározott bruttó ellenértéket szerepeltetni.

Pénztárgépes nyugta esetén azonban más a helyzet. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. melléklet E) Fejezet EE) pontjának 3./b) alpontja ugyanis előírja, hogy idegen fizetőeszköz használata esetén rögzíteni kell az átadott valuta értékét, annak forintra átszámított értékét és az átváltási árfolyamot. A forintra átszámított értéket egész számra kell kerekíteni. Ekkor sem az áthárított áfát kell a bizonylaton forintban szerepeltetni, hanem a tényleges pénzmozgáshoz kapcsolódó információk megadását írja elő a jogszabály.

---