Átalakul a magán-nyugdíjpénztári rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hétfőn elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely 2013-tól magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokká alakítja a nyugdíjpénztárakat. Az átalakulás célja, hogy átlátható viszonyok között a szféra szereplői alkalmassá váljanak a járadékszolgáltatásra, és kellő garanciák óvják a nyugdíjfizetés biztonságát.

A pénzügyi tárca honlapján olvasható tájékoztató szerint a magánnyugdíjpénztárak eddig önigazgatási formában működtek, a döntési jogkört formálisan a pénztártagok gyakorolták. És bár a gyakorlatban csak a töredékük vett ebben részt, a tulajdonosi felelősség ennek ellenére a pénztártagokat terhelte. A pénzügyi intézményeknek a kiszervezett tevékenységek (adminisztráció, vagyonkezelés) megfelelő profitot biztosítottak, felelősségük azonban nem volt a pénztári működési problémák rendezésére.

Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét és a szabályozás azt is előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra – a működés, a befektetés, a járadékszolgáltatás – fedezetet kell biztosítani. Ez a fedezet részben a tulajdonos saját forrásából, részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékok, valamint a Magánnyugdíj Garanciaalap forrásaiból áll össze. A Magánnyugdíj Garanciaalap a Pénztárak Garanciaalapjának jogutódja lesz.
Az átalakulás végeredményeként a pénztártagok 2013. januárjától már az új típusú magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságok tagjai lesznek. A tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás teljes egészében átkerül a magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára. A megtakarítások értékmegőrzését biztosító hozamgarancia ugyancsak változatlan feltételek mellett érvényesül.

A tagság érdekét és az átlátható működést szolgálja az is, hogy már 2009-től legfeljebb 4,5 %-os lehet a pénztárak működési költsége, 2011-2014. között pedig 0,8 %-ról 0,4 %-ra csökken a vagyonkezelésért felszámítható díj.
Fontos változás, hogy a biztosítottak már az aktív életszakaszban felmérhetik, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék megállapítását tenné lehetővé. A járadékszolgáltatási jogosultság továbbra is a nyugdíjkorhatár elérésével, vagy korhatár alatti nyugellátás megállapításával nyílik meg. A jogosult, választása szerint igényelhet inflációkövetésen alapuló járadékot (ami a magánnyugdíjrendszerből kapott ellátás reálértékének folyamatos megőrzését jelenti), vagy kérhető garantált összegű járadék megállapítása is. Ha a biztosított nem volna megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálatával, akkor az állami szerv keretében működő kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását veheti majd igénybe.

A felhalmozott összeg továbbra is csak a járadékszolgáltatás megnyílása előtt lesz örökölhető, ugyanakkor a járadékosok választhatnak, hogy csak saját maguknak kérik a járadék megállapítását, vagy a meghatározott hozzátartozójuknak is haláleseti ellátást nyújtó két életre szóló járadékot kérnek.

Forrás: Pénzügyminisztérium


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.