Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentősen módosultak az év elejétől az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályai. így ez az adózási mód a szigorodó kata alternatíváját jelentheti. Most az új szabályokat ismertetjük. Az Adó kódex írása.
Egyéni vállalkozó átalányadózása
Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy többféle adózási módszer közül válasszanak:
– vállalkozói személyi jövedelemadó;
– átalányadó;
– kisadózó vállalkozások tételes adója.
Mindegyik adózási módszernek vannak előnyei, hátrányai, de azt a vállalkozónak kell eldöntenie, hogy számára melyik előnyös.
Tekintettel arra, hogy 2022-től jelentősen átalakult az egyéni vállalkozók átalányadózása, így az alábbiakban – a változásokat kiemelve – ennek szabályaival ismerkedünk meg.
Az átalányadózást azok az egyéni vállalkozók választják, akik
– a költségelszámolást ezzel a módszerrel szeretnék leegyszerűsíteni;
– szja-ban adóalap-kedvezményt szeretnének érvényesíteni;
– viszonylag egyszerű adminisztrációt szeretnének;
– vannak olyan üzleti partnereik, akiktől az adóévben több mint 3 millió forint bevételt szereznek.
Az átalányadózásnak további feltétele, hogy a választás értékhatára megemelkedett és évről évre, a törvény alapján emelkedik.
Az átalányadózás bevételi értékhatára
A 2022-től hatályos szabály alapján az egyéni vállalkozó akkor választhat átalányadózást az adóév és a tevékenysége egészére, ha
– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladta meg; és
– az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.
(Ez a korlát a 2022-t megelőző években 15 millió forint volt.)
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó akkor választhatja az átalányadózást 2022-re, ha
– a 2021. évi bevétele nem éri el a (167 400 × 12 × 10 =) 20 088 000 forintot és
– a 2022. évi bevétele várhatóan nem fogja elérni a (200 000 × 12 × 10 =) 24 millió forintot.
Abban az esetben, ha a vállalkozó 2021-ben a kata hatálya alól áttért év közben az szja-ba és a vállalkozói jövedelemadó szabályait választotta, a 2021. évi bevétel meghatározásakor a katás bevételét is figyelembe kell vennie.
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege a bevételi értékhatárokat megemeli.
A leírtaktól eltérő szabály vonatkozik azokra az egyéni vállalkozókra, akiknek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység.
Ebben az esetben az átalányadózás akkor választható, ha
– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladta meg, és
– az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét.
(A korábbi években ez az összeg 100 millió forint volt.)
Tehát 2022-ben a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó akkor lehet átalányadózó, ha
– a 2021. évi bevétele nem éri el (167 400 × 12 × 50 =) 100 440 000 forintot, és
– a 2022. évi bevétele várhatóan nem fogja elérni a (200 000 × 12 × 50 =) 120 000 000 forintot.
Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.
Az egyéni vállalkozó az átalányadó 2022. évi választásáról a 2021. évi szja-bevallásában (21SZJA) nyilatkozhat.
Az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 24 millió forintot, illetve a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozói bevétele a 120 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszűnését követően az adóévben újrakezdi a vállalkozását, akkor az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra.
A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenysége megkezdésétől választhatja. A tevékenységet év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az előzőekben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
PÉLDA
Az egyéni vállalkozó – két év után – 2022. február 1-jétől folytatja a tevékenységét átalányadózóként.
2022-ben tevékenysége végzésének napjai (365 – 31 =) 334 nap.
Az adóévben a rá vonatkozó bevételi értékhatár: (24 000 000/365 × 334 =) 21 961 644 forint.
Kata és az átalányadó
Mivel év közben is ki lehet jönni a katából és bejelentkezni az átalányadó hatálya alá a feltételek megléte esetén, ezért mindkét adónemnél az időarányos bevételre kell figyelni.
Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Ugyanaz a tevékenység egyéni vállalkozás keretén belül és azon kívül (pl. megbízás keretében) nem folytatható.
Fontos tudni, hogy a kata hatálya alól történő kilépést és az átalányadó választását ilyen esetben a T101/E nyomtatványon vagy a NAV honlapján az ONYA felületen kell bejelenteni és nem az szja-bevallásban tett nyilatkozatban.
Az átalányban megállapított jövedelem
Az átalányban megállapított jövedelem alapját a vállalkozói bevételből kiindulva kell megállapítani. Az egyéni vállalkozónak a bevételét az Szja tv. 4. és 10. számú mellékletei figyelembevételével kell meghatároznia.
A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.
A költséghányad megállapításánál mindig azok a tevékenységek az irányadók, amelyekből a vállalkozónak bevétele keletkezett, nem pedig a bejelentett tevékenységek.
2022-től az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a bevételből – a korábbi négy költséghányad helyett – három költséghányad vonható le. A kiegészítő és a nem kiegészítő tevékenységet folytatók nincsenek megkülönböztetve, azonos költséghányadot alkalmazhatnak.
| Az egyéni vállalkozó által folytatott tevékenység típusa | A bevételből levonható költséghányad |
| 1. A 2–3. pontba nem tartozó bármely tevékenység [Szja tv. 53. § (1) bekezdés a) pont] | 40 százalék |
| 2. Az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és az (1) bekezdés c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység (pl. építőipari szolgáltatás, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, gépjármű-, számítógép-, háztartási cikk javítás, vendéglátó tevékenység) | 80 százalék |
| 3. kiskereskedelmi tevékenység | 90 százalék |
Az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében nevesített tevékenységi körök:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
Amennyiben a vállalkozó tevékenységei nem azonos költségátalányhoz tartoznak, akkor az alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja mindkét tevékenységére.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott magasabb költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
PÉLDA
Az átalányadózó egyéni vállalkozó fényképész. Ez a tevékenységi kör a 80 százalékos költséghányad kategóriájába tartozik. Miután a megrendelések év közben csökkentek, ezért óvónői múltját kihasználva gyermekfelügyeletet vállal. Ez utóbbi tevékenység már a 40 százalékos költségátalányba tartozik. Az új tevékenysége miatt viszont a fényképészetből származó bevétel után is a 40 százalékos költségátalányt kell alkalmaznia.
Az adómentes átalányban megállapított jövedelem
2022-től adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adót fizetnie az átalányban megállapított jövedelméből (200 000 × 12/2 =) 1,2 millió forint után.
Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:
– 40 százalékos költséghányadnál 2 000 000 forint;
– 80 százalékos költséghányadnál 6 000 000 forint;
– 90 százalékos költséghányadnál 12 000 000 forint
bevételig.
Itt kell megjegyezni, hogy az egyetemista, a mellékállású és a nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében az adómentes bevételi értékhatárig nem kell a tbj-t és a szochót sem fizetni. A nyugdíjas vállalkozónak az adómentes értékhatárt meghaladó jövedelem után sem kell tbj-t és szochót fizetnie, csak szja-t.
Adóelőleg-fizetés, adófizetés, bevallás
2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania mindaddig, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2022-ben az 1 200 000 forintot.
Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó jövedelemrész után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056353, adónemkód 103).
A személyi jövedelemadó bevallásában negyedéves bontásban kell feltüntetni a megfizetett adóelőlegeket.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelem jogcímén adóköteles.
Tekintettel arra, hogy ez a jövedelem az összevont adóalap része, és a nétak, valamint a fiatalok kedvezménye is külön nevesíti kedvezményalapként az átalányban megállapított jövedelmet, ezért erre tekintettel az adóalap-kedvezmények (nétak, fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) érvényesíthetők.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vehet igénybe, amelynek havi összegét a 2258-as havi járulékbevallásban kell bevallania.
Az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt. Ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
PÉLDA
Az átalányadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozónak három gyermeke van. Egy egyetemista nappali tagozaton tanul (családi kedvezmény tekintetében eltartottnak minősül), a két fiatalabb gyermek pedig középiskolába jár (kedvezményezett eltartottak).
A gyerekek után járó havi családi kedvezmény összege: 220 000 × 2 = 440 000 forint.
A vállalkozó a házastársával úgy egyezik meg, hogy mindketten 1-1 gyermek után érvényesítik év közben a családi kedvezményt, így a vállalkozó havonta 220 000 forint kedvezményt vehet igénybe.
| Hónap | Jövedelem | Szja előlegalap | Jövedelem után megállapított tbj | Csjk alapként figyelembe vehető tbj | Érvényesíthető csk | Nem érvényesített csk 15%-a | Érvényesíthető csjk |
| 1 | 400 000 | 0 | 74 000 | 74 000 | 0 | 33 000 | 33 000 |
| 2 | 300 000 | 0 | 55 500 | 55 500 | 0 | 33 000 | 33 000 |
| 3 | 200 000 | 0 | 37 000 | 37 000 | 0 | 33 000 | 33 000 |
| 4 | 150 000 | 0 | 37 000 | 27 750 | 0 | 33 000 | 27 750 |
| 5 | 150 000 | 0 | 37 000 | 27 750 | 0 | 33 000 | 27 750 |
| 6 | 100 000 | 100 000 | 37 000 | 18 500 | 100 000 | 18 000 | 18 000 |
| 7 | 150 000 | 150 000 | 37 000 | 27 750 | 150 000 | 10 500 | 10 500 |
| 8 | 180 000 | 180 000 | 37 000 | 33 300 | 180 000 | 6 000 | 6 000 |
| 9 | 200 000 | 200 000 | 37 000 | 37 000 | 200 000 | 3 000 | 3 000 |
| 10 | 250 000 | 250 000 | 46 250 | 46 250 | 220 000 | 0 | 0 |
| 11 | 300 000 | 300 000 | 55 500 | 55 500 | 220 000 | 0 | 0 |
| 12 | 400 000 | 400 000 | 74 000 | 74 000 | 220 000 | 0 | 0 |
