Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (6. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Igen elterjedt a mellékállású átalányadózás is; esetükben nagy előny, hogy nem kell a minimáljárulék terhével kalkulálniuk, és 1.392.000 Ft jövedelemig semmilyen járulék- és adóterhet nem kell fizetniük. Sorozatunk záró részében bemutatjuk, esetükben miként működik a göngyölítéses módszer.

Az előző két cikk gyakorlati példái főfoglalkozású átalányadózók esetében mutatta be a göngyölítéses módszer működését, ha valaki kiegyensúlyozott bevételekkel rendelkezett, illetve ha adózó projekt-jellegű bevételekkel rendelkezett.

Azonban nagyon elterjedt a mellékállású átalányadózás is; ők 36 órás munkaviszony, vagy tanulói jogviszony mellett végzik vállalkozási tevékenységüket. Nagy előnyük, hogy nekik nem kell a minimáljárulék/-adóalap terhével kalkulálniuk, és 1.392.000 Ft jövedelemig semmilyen járulék- és adóterhet nem kell fizetniük. A teljesség kedvéért nézzünk meg egy ilyen példát is, miként tud az ő esetükben működni a göngyölítéses módszer.

Mivel tehát mellékállású átalányadózót vizsgálunk, ezért nincs annak jelentősége, hogy a tevékenysége szakképesítéshez kötött-e, így a minimálbér, illetve a garantált bérminimum nem fog semmilyen esetre sem képbe kerülni. Ennek logikus következménye, hogy ha a szochó-fizetési kötelezettség felmerül, akkor semmi esetre sem kell 112,5%-kal korrigálni az adóalapot, annak mindig a jövedelem lesz az alapja.

Aminek kiemelt jelentősége van, az az szja-mentes jövedelem határának elérése, meghaladása, illetve természetesen annak időpontja. Ennek figyelembevételével nézzük az alábbi példát.

A fenti eset teljesen egyértelmű. Adózónak hiába van jövedelme, az összesítve is alatta marad az éves 1.392.000 Ft-os határnak, így semmilyen tb-járulék, vagy szociális hozzájárulási adóalap nem keletkezik.

A II. negyedévben továbbra is egyenletesen alakult adózó jövedelme, azonban a negyedév utolsó hónapjában egy projektnek köszönhetően extrajövedelemhez jutott. Ennek köszönhetően átlépte az szja-köteles jövedelem határát, azt 108.000 Ft-tal haladta meg. Ebből kell kivonni az előző negyedév 0 Ft-os alapjait, majd ezt kell hárommal elosztani a negyedév három hónapja miatt. Így kapjuk meg tehát a 36.000 Ft-os havi tb-járulék és szochó-alapot. Utóbbit nem korrigáljuk 112,5%-kal tekintve, hogy mellékállású átalányadózónak nincs minimál tb, illetve szochó-alapja, ezeknek minden esetben a jövedelem az alapja.

A harmadik negyedévben is folytatódik a kiegyensúlyozottan alakuló adózói jövedelem. Az I-III. negyedéves szja-köteles jövedelemből kivonjuk az I-II negyedéves összesített tb-és szochó alapot, amely kiadja a negyedéves szja-alapot. Ezt el kell osztani hárommal, így adózónak minden hónapban 180.000 Ft után kell fizetnie a tb-t, illetve a szochót.

Utolsó negyedévben is realizál az átalányadózó ügyfelünk egy markáns jövedelmet, viszont decemberben másodállásában nem végez tevékenységet. A számítás a szokott módon történik, az 1.338.000 Ft szja-köteles jövedelemből kivonjuk az előző negyedév göngyölített tb(szochó)-alapját (648.000 Ft-t), amit elosztunk hárommal. Ez negyedéves szinten kiadja a várt 690.000 Ft-os adóalapot mind társadalombiztosítás, mind szociális hozzájárulási adó tekintetében.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.