Áthárított válságadó – végül a fogyasztó fizeti


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elejtett kormányzati félmondatokból egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a kabinet az energiacégekre kirótt válságadót valójában a lakossági gázfogyasztóktól szedné be.

A kormány nemrég vezette be a kiemelt ágazatok – többi között az energiaipar – válságadóját. Ez az energiacégek árbevételének 1,05 százaléka, amiből a kormány – a legutóbbi adatok szerint 2013-ig vagy 2014-ig – évi mintegy 70 milliárd forint bevételt vár. (Nemmellesleg a Gyurcsány-kormány által szintén az energiacégekre kirótt, a Fidesz részéről akkor elítélt, ez év végével elvben kifutó úgynevezett Robin Hood-adót is fenntartják, szintén 2013-ig vagy tovább.)

A válságadó az ágazatban kiütötte a biztosítékot. Mégpedig leginkább a gázszállításokban érdekelt, orosz kapcsolódású cégek körében. (Igaz, hivatalosan egyik cég sem nyilatkozik.) Az orosz gáz sok áttétellel, viszonylag kis nyereségű szereplőkön keresztül jut el a magyar lakossághoz. Egy árbevételre kivetett adó ezt a dominót nagyon könnyen feldöntheti. A probléma csak az – mint megírtuk –, hogy az Orbán-kabinet számos égető kérdésben meg kíván egyezni Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csapatával, amit ez az újonnan keletkezett probléma igencsak hátráltat.

Az új kormány még a választási kampány hevében júliustól igen határozott lépésre szánta el magát: „az emberek elviselhetetlen rezsiköltségei” miatt befagyasztotta a lakossági gáz- és áramárakat. Ez az álláspont csak az elmúlt napokban vett néhány fokos fordulatot, legalábbis ami néhány kormányközeli tévében elhangzó nyilatkozatból kihámozható. Miután Orbán Viktor a Hír TV-ben felvetette a jövő évi gázáremelés lehetőségét, másnap a téma kapcsán Bencsik János energetikai államtitkár a Magyar Televízióban úgy fogalmazott: „Azt azért le kell szögezni, hogy a válságadó bevezetése egy új helyzetet teremtett az energiaszolgáltatókkal való tárgyalások során is. Az árszabályozást a válságadóból következő terhek figyelembevételével kell véglegesíteni”.

A következő nap estéjén pedig kollégája, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár mondta a gázáremelés kapcsán a Hír TV-nek: „Nyilvánvaló, hogy ha a válságadó is egyfajta költségelem, akkor azt az árképzésnél figyelembe kell venni. Tehát nem tehetjük meg azt, hogy a veszteséget adóztatjuk”. (Nem mellesleg Völner Pál korábban ugyanezen csatorna számára egy-másfél éves gázárstopot valószínűsített.) Az elhangzott mondatok szakértők szerint arra utalnak, hogy amely energiavállalatot az egyszázalékos válságadó veszteségbe sodorna, ott ezt a lakossági gázáremelésből származó többletbevétellel tervezik ellensúlyozni. Vagyis a kormány azt szedné be válságadóként, amit a gázfogyasztók befizetnek. Kíváncsiak voltunk a szaktárca álláspontjára, de lapunk vonatkozó kérdéseire hónapok óta nem kapunk válaszokat.

A tekintetben, hogy „lesz” vagy „lehet” jövőre lakossági gázáremelés, továbbra is szórnak a nyilatkozatok. De az bizonyos, hogy – jelen állás szerint – fékezett, azaz egy számjegyű, illetve infl áció alatti gázáremelést tervez a kormány.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.