Átnevezik a regisztrációs adót a románok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gépkocsik okozta környezetszennyezési adónak nevezi át a román kormány a regisztrációs adót, miután egy román bíróság diszkriminálónak nevezte a használt autók forgalomba íratása után fizetendő illetéket.

A héten nyilvánosságra került, hogy egy aradi férfi beperelte a román államot, a bíróság pedig első fokon a felperesnek adott igazat. Marosvásárhelyen is precedensértékű döntés született, ahol szintén egy bíróság ideiglenesen engedélyezte egy használt autó tulajdonosának, hogy a regisztrációs adó kifizetése nélkül használja járművét.

A bukaresti kormány – amelynek tagjai többször is kijelentették, hogy módosíthatják, de nem szüntetik meg az adót – gyors ellenlépéssel válaszolt. A román sajtó tudósításai szerint a legutóbbi kormányülésen ugyanis olyan határozatot fogadtak el, amely átnevezi a regisztrációs adót.

Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszter elmondta: azért javasolták az adó nevének a megváltoztatását, mert a lakosság nem értette meg, hogy az ebből származó bevételt környezetvédelmi programok támogatására és nem egyéb állami szolgáltatás finanszírozására fordítják.

A tárcavezető utalva az állam számára kedvezőtlen bírósági ítéletekre hozzátette: az adó új neve nem okoz majd félreértéseket, és a bíróság nem ad ezentúl igazat a további pereskedőknek.

A Cotidianul című napilap által megszólaltatott jogászok szerint is ezentúl nehezebb dolguk lesz a bírósághoz fordulóknak, ugyanis be kell bizonyítaniuk, hogy az új nevet viselő adó valójában a regisztrációs adó.

Korábban Brüsszel két figyelmeztető levelet is küldött Bukarestnek a regisztrációs adót illetően. Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós felelőse pedig úgy nyilatkozott, hogy a román kormánynak vissza kell fizetnie a regisztrációs adót még akkor is, ha később az európai normáknak megfelelően módosítja az erre vonatkozó jogszabályt.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.