Automata üzletekben teljesített ügyletek bizonylatolása


Egy belföldi áfaalany társaság ún. automata üzletekként megnevezett értékesítési mechanizmusok útján kíván különféle élelmiszereket értékesíteni az alábbi feltételek mellett. Az üzlethelyiségekben fizikailag nincs állandóan jelen kiszolgáló és pénztárgép-kezelő személyzet, a társaság alkalmazottai kizárólag az árufeltöltési, valamint a takarítási és karbantartási feladatokat végzik el. A pénztárgép-, és készpénz-kezeléssel összefüggő feladatok ellátása informatikai eszközök útján vagy távoli kezelő segítségével valósul meg. A vásárlók az üzlethelyiségekben kihelyezett, megvásárolni kívánt árucikkeket magukhoz veszik, majd a fizetést követően távoznak. Minden üzlethelyiségben kialakításra kerül legalább önkiszolgáló pénztárgép. Kérdésként merül fel, hogy a társaság által működtetni kívánt automata üzletek útján teljesített termékértékesítések kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján megvalósuló, vagy üzletben megvalósuló ügyleteknek minősülnek-e, és hogy azok kapcsán milyen bizonylatokat kell kiállítani.

Releváns jogszabályok:

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adózás rendjéről szóló 2007. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 7a. pontja szerinti fogalommeghatározás értelmében automataberendezésnek minősülnek az olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni képes berendezések, amelyek termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgálnak. A fenti definícióban szereplő, pénzbeli ellenérték helyben történő megtérítésére vonatkozó kritérium alatt készpénzes vagy bankkártyás fizetést kell érteni (vagyis a mobil applikációval történő fizetés nem tartozik ebbe a körbe). Ebből az is következik, hogy az egyéb kritériumok megléte mellett minden olyan berendezés automataberendezésnek minősülhet, amely a fenti fizetési módok valamelyikére alkalmas, függetlenül attól, hogy emellett az ellenérték egyéb módon történő megtérítését is lehetővé teszi-e, vagy sem.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 27. pontja alapján üzletnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgéprendelet) 1. számú melléklet b)/4. pontja értelmében a nyugtakibocsátási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek és mozgóboltok.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 166. § (1) bekezdése kimondja, hogy abban az esetben, ha az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, akkor köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat, azzal, hogy ez utóbbi esetben mentesül a Pénztárgéprendeletben mint külön jogszabályban előírt gépi úton történő nyugatkibocsátás alól.

Az automata üzleteknek a kérdéses feltételek mellett történő működtetése nem minősíthető az Art. 7. § 7a. pontja szerinti automataberendezés üzemeltetésének önmagában azért, mert a kérdéses üzlethelyiségekben a kiszolgáló személyzet állandóan nincs jelen, és a fizetési pontként kihelyezett pénztárgépeket a vevők kezelik az ellenérték megtérítése érdekében. Figyelembe véve, hogy

– az üzlethelyiségeknek önkiszolgálás útján történő használata és a pénztárgépek vevők általi kezelése együttesen túlmutat az automataberendezés fogalmi ismérvein, valamint

– az üzlethelyiségekben kihelyezett, vevők által kezelt pénztárgépek önmagukban nem tekinthetők automataberendezéseknek,

megállapítható, hogy a társaság a Kertv. szerinti üzletekben teljesített és a Pénztárgéprendelet alapján gépi úton történő nyugtakibocsátási kötelezettséget keletkeztető, illetve önkiszolgáló pénztárgépek útján bizonylatolt termékértékesítéseket valósít meg.

A társaság a fenti ügyletek kapcsán az adott termékértékesítés körülményeitől és a vevők igényeitől függően, valamint az áfatörvény és a Pénztárgéprendelet előírásainak megfelelően az üzlethelyiségekbe kihelyezett pénztárgépek útján áfatörvény szerinti egyszerűsített adattartalmú számlákat vagy nyugtákat köteles kibocsátani.

A kérdés és a válasz is az Adó szaklap 2023/12-13-as lapszámában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.