Az 1 százalékos törvény 2011-es változásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén is komoly kihívást jelent az alapítványoknak, más kedvezményezetteknek az 1 százalékos összeg felhasználásáról szóló közlemény helyes kitöltése. Az Adó szaklap 2011/3-4. számában megjelent cikk a törvény változásain túl a közleménnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is ismerteti.

A rendelkezés módja

A legfontosabb törvényi változás a borítékos rendelkezési módszer megszüntetése. 2010-ben ugyanis még lehetőség volt arra, hogy a magánszemély egy borítékban helyezze el a rendelkező nyilatkozatát, és ezt a lezárt, adóazonosító jelével ellátott „kis borítékot” a bevallásával együtt egy „nagy borítékban” elhelyezve küldje vissza az adóhatósághoz. Ez a lehetőség 2011-ben megszűnik, tekintettel arra, hogy a borítékos módszer sem az adózók, sem az adóhatóság számára nem volt ideális. Egyrészt ugyanis a személyi jövedelemadó-bevallást benyújtó magánszemélyek számára lényegesen egyszerűbb volt a bevallás részeként, annak egy külön lapján rendelkezni.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a 1053-as számú bevallásban, illetve a 1053E számú egyszerűsített bevallásban található rendelkező nyilatkozat már nem a bevallás „D” lapján található, hanem az úgynevezett „EGYSZA” lapon. Ezt a lapot kell tehát – akár papíralapon, akár az AbevJava programmal – kitölteni akkor, ha a magánszemély a bevallása, egyszerűsített bevallása részeként kíván rendelkezni.

A magánszemély 2011-ben a 2010. évi adójának 1 százalékáról szóló rendelkező nyilatkozatát alapvetően három módon juttathatja el az adóhatósághoz.

• Egyrészt a bevallás, egyszerűsített bevallás papíralapon történő vagy elektronikus benyújtása esetén lehetőség van a rendelkező nyilatkozatot az adóbevallási nyomtatvány részeként megküldeni azzal, hogy ha a magánszemély nem maga készíti el az adóbevallását, akkor a képviselőnek adott meghatalmazásnak a rendelkező nyilatkozat benyújtására is ki kell terjednie.
• Másrészt munkáltatói adómegállapítás esetén megküldhető a nyilatkozat a magánszemély munkáltatója útján. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot egy lezárt, a magánszemély adóazonosító jelével ellátott borítékban kell elhelyezni, a borítékot annak ragasztott felületén áthúzódóan alá kell írni, és azt legkésőbb május 10-éig át kell adni a munkáltatónak.
• Harmadrészt 2011-ben is lehetőség van arra, hogy a magánszemély a bevallásától függetlenül küldje meg a rendelkező nyilatkozatát az adóhatósághoz. A nyilatkozatot vagy egy lezárt, a magánszemély adóazonosító jelével ellátott postai borítékban kell elhelyezni, és azt személyesen vagy postán megküldeni, vagy elektronikus űrlapként, az ügyfélkapun keresztül kell eljuttatni az Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A rendelkező nyilatkozatokat a korábbi évekhez hasonlóan legkésőbb 2011. május 20-áig kell eljuttatni az állami adóhatósághoz. Egyéni vállalkozók, áfafizetésre kötelezett magánszemélyek – akik február 25-éig kötelesek a személyi jövedelemadó-bevallásukat benyújtani – esetében szintén május 20-a a rendelkezésre vonatkozó határidő. Azaz ezek a személyek megtehetik, hogy amennyiben a február hónapban benyújtott bevallásukban nem rendelkeztek az 1 százalékról, akkor az előző bekezdésben ismertetett módon a bevallástól elkülönülő rendelkező nyilatkozatot nyújtanak be.

Lényeges változás továbbá az, hogy a május 20-ai határidő jogvesztő. Azaz ettől az évtől igazolási kérelem benyújtása esetén is érvénytelenek a május 20. napját követően benyújtott rendelkező nyilatkozatok.

A 2011. évi kedvezményezettek

2011-ben kedvezményezett lehet a Magyar Kármentő Alap is. Ez a szervezet – melynek célja a vörösiszap-katasztrófa hatásainak enyhítése, és amelynek gazdálkodására vonatkozóan az alapítványokra előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni . Azaz a Magyar Kármentő Alap részére az Alap adószámának feltüntetésével lehet rendelkezni, hasonlóan ahhoz, ahogy alapítványok, egyesületek vagy éppen a Magyar Tudományos Akadémia számára lehet.

További változás, hogy a kedvezményezettként megjelölhető költségvetési előirányzatok száma 2011-től nem kettő, hanem csak egy, ez a Nemzeti Tehetség Program. A Nemzeti Tehetség Program, melynek technikai száma 1823, az egyházi kedvezményezettek helyett jelölhető meg. A programnak felajánlott összeg a 2012. évi költségvetésben fog szerepelni, felhasználása pedig pályázati úton történik.
A kedvezményezettek elszámolási kötelezettsége
A törvénymódosítás lényeges változásokat hozott a civil kedvezményezettek elszámolási kötelezettségével összefüggésben.

A civil kedvezményezettek kötelesek az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat közzétenni. 2007. rendelkező évig ezt sajtóközlemény formájában tehették meg. A 2008-as rendelkező évtől kezdődően azonban az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat az állami adóhatóságnak kell megküldeni, mégpedig elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül. A közlemény benyújtására nyitva álló határidő az átutalás naptári évét követő év október 31. napja. A saját honlappal rendelkező szervezetek a közleményt ezen az internetes felületen is kötelesek – legkésőbb az átutalást követő év december 15. napjáig – elhelyezni, és az legalább egy évig nem távolítható el onnan.

Az 1 százalékos összeg felhasználásáról szóló adatokat közlemény formájában kell az állami adóhatósághoz megküldeni, mely közlemény formai és tartalmi követelményeit a 9/2008. (IV. 10.) PM-SZMM együttes rendelet tartalmazza. A közleményben fel kell tüntetni az adott rendelkező évben megszerzett 1 százalékos összeg nagyságát, az összegből a cél szerinti tevékenységre, illetve működésre felhasznált összeget, továbbá az esetlegesen tartalékolt 1 százalékos összeget, feltüntetve a tartalékolás célját és – legfeljebb 3 éves – időtartamát is. A közleményben ugyancsak ki kell térni az 1 százalékos összeg felhasználásának szöveges ismertetésére is. Ezek a közlemények 08KOZ, 09KOZ, illetve 10KOZ névre hallgatnak, és az állami adóhatóság honlapjáról tölthetőek le.

Amennyiben pedig az állami adóhatóság megállapítja, hogy a civil kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a közleményben nem valós adatokat közölt, akkor határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből.
A legfontosabb változás a fent említett eljárásban az, hogy 2011. előtt az állami adóhatóság kizárólag a kedvezményezett részletes ellenőrzése során volt jogosult a kizáró határozat meghozatalára. Tekintettel azonban arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára ismert a kedvezményezettek listája és az általuk megszerzett 1 százalékos összeg, így a közlemény benyújtását, illetve a közlemény alapadatait az állami adóhatóság külön ellenőrzés lefolytatása nélkül is kontrollálni tudja. Sajnálatos módon a mulasztó szervezetek száma jelentős, ezért – a korábbiakban leírtakra is figyelemmel – a jogalkotó külön ellenőrzési eljárás nélkül is lehetővé tette az adóhatóság számára a kedvezményezettek kizárását akkor, ha a kedvezményezett a közleményt elmulasztotta benyújtani, illetve, ha a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepeltette, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta.

A kizárt szervezetek listáját az állami adóhatóság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére adja át. Ezt a listát azért érdemes megismerni, mivel a kizárt szervezetek javára történő rendelkezés értelemszerűen érvénytelennek minősül. A 2011. évre a rendelkezésekből kizárt szervezetekről tehát nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tud tájékoztatást adni.

Szintén új előírás, hogy a kedvezményezett jogutód nélküli megszűnése esetén a szervezet soron kívül köteles a közleményt benyújtani. A kedvezményezett jogutódlással történő megszűnése esetén pedig a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. Tekintettel tehát arra, hogy a jogutód nélkül megszűnő alapítványok, egyesületek soron kívül kötelesek a közleményt benyújtani, így a 10KOZ megnevezésű nyomtatvány már 2011 januárjától – és nem októberétől – elérhető az állami adóhatóság honlapján.

További változások

Költségtakarékossági célokat szolgál az az új előírás, mely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. szeptember 15-éig kizárólag a honlapján teszi közzé azt a tájékoztatást, amely az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján a civil kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá az egyházi kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, és az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról szól. A korábban hatályos szabályok szerint ezt a tájékoztatást az állami adóhatóság két országos napilapban is köteles volt közzétenni.

Több szempontból is előrelépést hozott az az új szabály, mely szerint az állami adóhatóság a magánszemély számára az ügyfélkapun keresztül automatikusan tájékoztatást ad a rendelkező nyilatkozat teljesítéséről akkor, ha a magánszemély ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik. Természetesen továbbra is fennmarad az a szabály, hogy az ügyfélkapun keresztül megküldött tájékoztatás tényéről a magánszemély külön elektronikus levélben – e-mailben – is értesítést kap.

A korábbi szabályok szerint csak a bevallást elektronikusan úton benyújtó magánszemélyek, illetve azok az adózók kaptak az ügyfélkapun keresztül tájékoztatást a rendelkező nyilatkozat teljesítéséről, akik ezt külön nyomtatványon kérték. A 2011-ben bevezetett automatizmus egyrészt az eljárás egyszerűsítésével, a nyomtatványok számának csökkenésével jár, másrészt a tájékoztatásban részesülő magánszemélyek száma is emelkedni fog.

dr. Honyek Péter cikke részletesen tartalmazza azt is, hogy mit kell tartalmaznia az 1 százalék felhasználásáról szóló közleménynek.

Forrás: Adó szaklap 2011/3-4. szám

---