Csődbe vihet a 98 százalékos különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjasokat is különadóztatja a kormány, írtuk pár hete, és kértük olvasóinkat, hogy írják meg a 98 százalékos különadóval kapcsolatos nehézségeiket. Sok levelet kaptunk, néhányan – minden túlzás nélkül – kétségbeesetten ragadtak billentyűzetet. Van köztük bányász, vasutas, falusi elöljáró és hivatalnok, de állami vezető és kutató is. Az adóhivatal méltányos eljárást ígér mindenkinek, ami jelenthet fizetési halasztást, részletfizetési lehetőséget de részleges vagy teljes adómentességet is.

„”Egy országos átszervezés kapcsán szűnt meg a munkaköröm”” – írja számviteli osztályvezetőként nyugdíjazott olvasónk. „A különböző szervek ellenőrzésének hosszú sorát éltem meg. Sok elismerést kaptunk. Soha elmarasztaló vagy szabálytalanságot feltáró jelentés nem készült munkánkról.” A távozásakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény alapján kapott nyolc havi végkielégítést a 20 év munka után. „Lehet, ezt vitatni, de ha valaki több évtized után váltani kényszerül, már benne van a korban, a szaktudása a versenyszférában nem piacképes, kicsi az elhelyezkedési esélye. Gondolom, a felmentettek, mint én is, a munkanélküliség alatt többnyire felélték azt a pénzt, amit most visszakérnek.”

Az egyik levélíró 41 év szolgálat után néhány éve csoportos létszámleépítéssel hagyta ott a MÁV-ot. Tényleges nyugdíjazásáig már csak egy év volt, de a vállalat 24 havi végkielégítést ajánlott fel, ha azonnal távozik. A pénzből adózás után 5,2 millió forint maradt, ami a kisebb-nagyobb tartozások kiegyenlítésére, és egy éves megélhetésére volt elég, a maradék a gyerek lakásába került. A pénz elfogyott, most a 3,5 millió fölötti részt (nem vezető beosztásúak esetén csak az efölötti pénz 98 százaléka adóköteles) kéri az állam, egy összegben, májusig. „Egyetlen reményem, hogy el lehet intézni az APEH- nél a részletfizetést. Ilyen megalázó, kilátástalan helyzetben még nem voltam” – fogalmaz a levélíró.

A bányász, a kutató és a polgármester

Egy másik olvasónk 42 évet húzott le a közszférában, az utolsó időszakban egy kisebb település polgármesterként. 2006 szeptemberében a képviselőtestület három havi jutalmat szavazott meg neki több évtizedes munkaviszonya után, ez bruttó 1,2 millió forint volt, majd, mivel az októberi választáson nem indult újra a tisztségért, az új testülettől szintén három havi juttatást kapott „búcsúpénzként”. A 2,4 millió forintból most közel 400 ezret fizethet vissza, ami még részletekben is nehezen menne – írja.

„A szóbanforgó különadó rám is vonatkozik, aki vezető kutatóként és oktatóként, akadémiai munkahelyem megszűnésével, a felmentési idő alatt, a hatvanadik születésnapomon vonultam nyugdíjba 41 év szolgálati idő után. Körülbelül hat héttel korábban, mint (így utólag átgondolva), ahogy kellett volna ahhoz, hogy mentesüljek a törvény hatálya alól. Végül is a cél egyértelműen jó is lenne, de nagyon meg kellett volna gondolni, kikre is vonatkozik!”

Négy éve mentették fel állásából a Pécsi Bányakapitányság alkalmazottját. 22 éves közszolgálati jogviszony alapján nyolc havi végkielégítést kapott. A felmentési idő hat hónap volt, erre az időszakra mentesítették a munkavégzés alól, így a szabályok szerint ez a pénz is adóköteles.

„Nyugdíjasként nem gondoltam, hogy még adóbevallást kell beadnom. Két nap híján egy hónapja megkértem a különadó igazolást, még nem érkezett meg. Körülbelül egymillióval vágnak meg. Csak a nyugdíj a jövedelmem. A különadó alapot képező jövedelmet nem tettem félre, ugyanis abból éltem. Nem tudom, a nyugdíjból hogy hajtják be, vagy elveszik a házam?” – kérdezi olvasónk.
Ebben bízhatnak

Méltányosak leszünk – ígéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Bár a 98 százalékos különadóról szóló törvény semmilyen speciális kedvezmény nem biztosít azoknak, akik nem tudják befizetni a pénzt. Az adózás rendjéről szóló törvény általános kedvezményei viszont természetesen a különadó-kötelezettekre is vonatkoznak.

A törvény úgynevezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóságnak, ami azt jelenti, hogy egyedi esetekben a NAV dönthet az adókötelezettség enyhítéséről. A törvény azt is kimondja, hogy ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek, akkor az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. A méltányosság jelentheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletfizetési lehetőséget, sőt az adótartozás csökkentését vagy teljes elengedését is.

A fizetési kedvezményt külön kell kérni, az eljárási illeték 2200 forint. A lehetőséggel csak azok élhetnek, akik még nem rendezték a tartozásukat.

Mit mérlegel a NAV?

Alapvetően azt, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, illetve, ha vállalkozásról van szó, akkor a gazdálkodás ellehetetlenülése is szempont lehet.

A NAV a kérelmezőket gyakorlatilag átvilágítja: mérlegeli a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Nem érdemes halogatni

Annak is érdemes időben bevallania az adókötelezettséget, aki nem tud fizetni. Aki elkésik, az 200 ezer forintos büntetést kockáztat.

A NAV kérdésünkre úgy fogalmazott: a különadóval érintettek esetén még akkor is elvárja a bevallás pontos benyújtását, ha korábbi munkaadójuk megcsúszik az adóigazolás elküldésével. Az adóigazolásokat ugyanakkor érdemes időben kérni, mivel a volt munkáltatónak a kérelem beérkezésétől 30 napja van azt kézbesíteni.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.