Az adó nem plusz veszteség a questorosoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az NGM a NAV-hoz fordult a brókerbotrány áldozatai érdekében.


Senkinek sem kell adót fizetnie olyan jövedelem után, amelyet ténylegesen nem szerzett meg, így nem érheti hátrány a brókerbotrány befektetőit az adózásban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.

A gazdasági tárca a tájékoztatás szerint arra kéri a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt (NAV), hogy ne alkalmazzon semmilyen szankciót azokkal a – 2014-ben ténylegesen jövedelmet nem szerző – magánszemélyekkel szemben, akik a Buda-Cash Zrt. (felszámolás alatt), a Hungária Értékpapír Zrt., illetve a Questor Zrt. által küldött kifizetői igazolásokon szereplő adatokat nem tüntetik fel a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukban, és az adót sem fizetik meg utána.

Azokat a 2014-ben keletkezett jövedelmeket, amelyeket a magánszemélyek ténylegesen megszereztek és nem merül fel az igazolás hitelességének kérdése, fel kell tüntetni a bevallásban, és az adót meg kell fizetni utána – írja az NGM.

A tárca közleményében felidézte: minden cégnek 2015. január 31-ig meg kellett küldeni a kifizetői igazolásokat, amelyen szerepel, hogy az elmúlt – 2014-es – évben mekkora jövedelmet szerzett a magánszemély az adott vállalkozástól. Az igazolások adatait a NAV elektronikusan, a magánszemélyek papíron kapták meg, és ez alapján töltik ki az szja-bevallásukat.

A felszámolt, illetve felfüggesztett tevékenységű brókercégek is megküldték befektetőiknek január végén a kifizetői igazolásokat. Azonban kérdéses, hogy a papíron szereplő adatok megfelelnek-e valóságnak. Éppen ezért bevallani és adót fizetni csak annak kell, aki a brókerbotrányban érintett három cégtől 2014-ben ténylegesen jövedelemhez jutott – hívja fel a figyelmet az NGM a tájékoztatásban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Védelmi hozzájárulást vet ki a kormány a nagy cégekre

Védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert; a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül. Ezen túl emelkedik a bankok által fizetendő tranzakciós illeték – derült ki a Kormányinfón.