Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Következő ülésén tárgyalja az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely az adóelőleg kiszámítását tartja az alaptörvénybe ütközőnek.
Vitatja a társasági adó előlegfizetését egy az Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott indítvány, amelyet következő ülésnapján, jövő hét hétfőn tárgyal a testület. Nem kapkodta el az indítvány napirendre tűzését az Ab, az ugyanis már 2007 augusztusában megérkezett. Az elmúlt néhány évben az Ab viszonylag tempósan tárgyalta az adótörvényeket érintő beadványokat, így nem fajult a káoszig, ha egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal dobott vissza a testület. Tipikusan ez volt a helyzet például a családi pótlék adóalapba vonásával kapcsolatban is, itt pár hónappal a hatályba léptetés után kellett visszamenőleg az államnak adó-visszatérítést adni.
A jövő héten tárgyalandó ügynek még akkor sem lehet visszamenőleges hatálya, ha adott esetben a testület nem kaszálja el az indítványt. A szűkszavú indoklás szerint a társasági adóról szóló törvény előlegszámításának szabályozása – pontosabban az a passzusa, amely lényegében az újonnan alakult vagy újra bevételt produkáló cégeket érinti – sérti az alkotmányt.
A törvény szerint az adóelőleget úgy kell kiszámítani alapesetben, hogy az előző év adójának összegét kell alapul venni. Ha pedig a társaság nem produkált egész évben bevételt – az év közepén indult vagy egyszerűen szüneteltette működését -, akkor az elért bevétel után fizetendő adót kell 12 hónapra bővítve alapul venni. Utóbbi szabályozást támadta meg az indítványozó.
Az indoklás elég szűkszavú, abból csak annyi tudható meg, hogy az indítványozó szerint az alkotmány mely passzusaiba ütközik az inkriminált szabályozás. Ezek szerint a vállalkozás joga, a gazdasági verseny szabadsága sérül. Emellett a jövedelemhez való jogot is sérti az előlegfizetés szabályozása, mert az alkotmány szerint mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
Korábban is fordultak ez ügyben az Alkotmánybírósághoz. A közelmúltban hozott határozat szerint a jogszabály megfelel az alkotmánynak. Emellett a testület előtt van egy ügy, amely a feltöltési kötelezettséget tartja alkotmányellenesnek. Itt a vállalkozás szabadságára, illetve az arányos közteherviselésre hivatkozik az indítványozó. A beadvány 2008 decemberében érkezett meg a bírósághoz, amely egyelőre még nem tárgyalta.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
