Az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítése felszámolási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrégiben módosult a csőd- és felszámolási eljárásokat szabályozó 1991. évi XLIX. törvény. A módosításhoz kapcsolódóan változott a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítéséről szóló kormányrendelet is.

A 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet módosító 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2009. október 28-án lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően induló felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást és az árverési hirdetményt – a Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg – közzéteheti az internetes honlapján, internetes hirdetési adatbázisban, sajtótermékekben, továbbá az árverés helye szerinti települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is. Az árverési hirdetményben a vagyontárgyak elszállításának határidejét is fel lehet tüntetni.

Az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog (önálló zálogjog), végrehajtási jog, vételi jog, visszavásárlási jog és üzembentartói jog jogosultjait a pályázat kiírásáról és az árverés kitűzéséről – a pályázat kiírásával, illetőleg az árverés kitűzésével egyidejűleg – értesíteni kell.

Értékesítendő vagyontárgy és értékesítési feltételek

A pályázati felhívásban – az értékesítendő vagyon megjelölésekor – ingatlannál meg kell jelölni az ingatlan-nyilvántartási adatok közül a tulajdoni lap I. részében feltüntetett adatokat, valamint az ingatlanra jellemző egyéb sajátosságokat (különösen: ipari célú ingatlan, mezőgazdasági célú ingatlan, üzlethelyiség, lakóépület esetében az a tény, hogy lakott-e). Az egyéb vagyoni elemeknél pedig fel kell tüntetni a tárgyi eszköz (így különösen: műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, tenyészállatok), a készlet (így különösen: anyagok, félkész termékek, késztermékek, állatállomány), az egyéb vagyoni elem (így különösen: vagyoni értékű jogok, követelések, részesedések, értékpapírok) jellegét és főbb adatait, jellemzőit.

A pályázati felhívásban – az értékesítési feltételek között – meg kell határozni az egyes vagyoni elemek irányárát (becsértékét), valamint a vételár megfizetésének módjait és határidejét, az ajánlati biztosíték kikötését és annak formáját, továbbá a szerződéskötésre meghatározott határidőt is.

Ajánlati biztosíték

Az ajánlati biztosíték mértéke 10 000 000 forintnál alacsonyabb összegű irányár (becsérték) esetén annak 5%-a, 10 000 000 forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén annak 3%-a. Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosítékot 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha a pályázati eljárás eredményes, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha a szerződés a vevő érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a vevő a pályázati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.

Pályázati tájékoztató

A pályáztatás és az árverés során biztosítani kell a pályázók, illetve az árverésen részt vevők esélyegyenlőségét. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati tájékoztatóba való betekintés lehetőségét a felszámolónak térítésmentesen biztosítania kell az érdeklődők, továbbá a hitelezők, illetve a hitelezői választmány számára, az erre szolgáló időpontokat a felszámoló a pályázati felhívásban teszi közzé. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó tájékoztatóról való másolat készítéséért a felszámoló költségtérítést számít fel. A pályázati tájékoztató megvásárlásából, illetve a másolatok készítéséből származó bevételt az értékesítési bevétel részeként kell elszámolni. A pályázaton való részvételt nem lehet a pályázati tájékoztató megvásárlásához kötni.

Üzletrész, értékpapír értékesítése

Az adós tulajdonában levő üzletrészt nyilvános árverésen vagy pályázaton kell értékesíteni. Az árverési hirdetményről, illetve a pályázati felhívásról – a pályázat kiírásával, illetőleg az árverés kitűzésével egyidejűleg – az üzletrésszel érintett gazdálkodó szervezetet értesíteni kell. Az árverési jegyzőkönyv másolatát a felszámoló megküldi a cégbíróságnak is.

A bemutatóra szóló vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a felszámoló befektetési vállalkozás vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltató tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet bizományosként történő bevonása útján értékesíti. Dematerializált értékpapír esetén értékesítésre csak az értékpapír zárolását követően kerülhet sor.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

NAV: október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje

Október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben értesíti azokat, akik az online számlaadataik, az online pénztárgépadataik és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) küldött adatok alapján érintettek lehetnek – közölte a NAV hétfőn.

2024. október 15.

A közvetett adózás rendszere Mauritiuson (1. rész)

Mauritius gazdasági fejlődése sikertörténet: az ország függetlensége elnyerése óta mezőgazdasági országból diverzifikált gazdasággá fejlődött, ahol fejlett az idegenforgalom, a textilipar, és a pénzügyi szektor is. Az áfa bevezetésére 1998-ban került sor, amely a korábbi értékesítés típusú adózást váltotta fel. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.